1
00:00:35,480 --> 00:00:38,950
AZ ÉLŐ BOLYGÓ

2
00:00:40,920 --> 00:00:43,718
A FÖLD PORTRÉJA

3
00:00:43,840 --> 00:00:46,434
David Attenborough filmje

4
00:00:53,040 --> 00:00:56,953
A bolygónk nagy részét borító víz
állandó mozgásban van.

5
00:00:57,280 --> 00:01:00,192
Ahogy a Hold az önnön tengelye
körül forgó Földet megkerüli,

6
00:01:00,360 --> 00:01:03,796
a tömegvonzás miatt a tenger
szintje emelkedik, majd süllyed.

7
00:01:05,040 --> 00:01:07,952
A kontinensek partján
a víz naponta kétszer kiárad,

8
00:01:08,160 --> 00:01:10,071
majd visszahúzódik.

9
00:01:19,280 --> 00:01:21,475
Legnagyobb a dagály
az észak-amerikai Fundy-öbölben,

10
00:01:21,680 --> 00:01:25,195
ahol a partvonal alakja
és a tengermedrének lejtése miatt...

11
00:01:25,400 --> 00:01:28,836
a vízszint, 15 métert is emelkedik.

12
00:01:39,640 --> 00:01:43,872
E köztes világban, amely nem tenger,
de nem is szárazföld,

13
00:01:43,960 --> 00:01:46,633
az élethez különleges
adottságok kellenek.

14
00:01:48,440 --> 00:01:52,638
KÉT VlLÁG HATÁRÁN

15
00:01:54,960 --> 00:01:57,190
Ez egy csatatér.

16
00:02:10,320 --> 00:02:13,232
A tenger sokhelyütt visszaszorítja
a szárazföldet.

17
00:02:13,400 --> 00:02:16,631
Koptatja a meredek partokat,
és már csak szigetek,

18
00:02:16,720 --> 00:02:19,678
és tornyosuló szirtek jellemzik,
hogy valaha itt szárazföld volt.

19
00:02:20,200 --> 00:02:23,556
Távolabb, a törmeléket
a hullámok homok és

20
00:02:23,640 --> 00:02:26,837
kavics formájában sodorják ki
a partra.

21
00:02:30,680 --> 00:02:33,638
Más helyeken a szárazföldnek
sikerült teret nyernie.

22
00:02:33,840 --> 00:02:37,116
A trópusokon az elmocsarasodó
tengerpartok, a mangróvék

23
00:02:37,320 --> 00:02:41,199
feltartóztatják az iszapot,
és új szárazulatot építenek.

24
00:02:43,760 --> 00:02:48,072
A folyók torkolatában,
ahol a hordalékkal teli édesvíz

25
00:02:48,160 --> 00:02:52,073
keveredik a tenger sós vízével,
folyamatosan épül az új szárazföld.

26
00:02:59,600 --> 00:03:03,991
E nyugat-angliai torkolatvidék
iszapja

27
00:03:04,200 --> 00:03:07,795
nem látszik
a legvonzóbb élettérnek.

28
00:03:07,880 --> 00:03:10,678
Egész biztos,
hogy az itt élő állatoknak

29
00:03:10,760 --> 00:03:13,479
súlyos problémákkal kell
megküszködniük.

30
00:03:13,560 --> 00:03:16,597
Az idő jó részében
így kikerülnek a vízből,

31
00:03:16,680 --> 00:03:19,399
máskor viszont elborítja őket
a víz.

32
00:03:19,480 --> 00:03:21,914
A sótartalom is változó.

33
00:03:22,000 --> 00:03:24,560
A szárazföld felől édesvíz folyik,

34
00:03:24,640 --> 00:03:27,200
a dagállyal azonban sósvíz
áramlik be.

35
00:03:27,440 --> 00:03:31,149
Ráadásul ez az iszap rettentő
ragacsos.

36
00:03:33,280 --> 00:03:35,840
Oxigén alig kerül bele.

37
00:03:35,920 --> 00:03:38,354
Egyes élőlényeknek nagyon megéri,
hogy elviseljék

38
00:03:38,440 --> 00:03:41,000
ezeket a nem éppen ígéretes
körülményeket.

39
00:03:45,440 --> 00:03:48,352
Az iszap felszínén lerakodó
részecskéket szippantgatja fel

40
00:03:48,440 --> 00:03:51,955
a borskagyló megnyúlt szifója.

41
00:03:54,120 --> 00:03:57,715
Héjba zárt teste
az iszapban rejtőzik.

42
00:03:59,960 --> 00:04:04,158
A csöves bolharák
baktériumokkal és

43
00:04:04,400 --> 00:04:09,315
az iszapban rothadó szerves
törmelékkel táplálkozik.

44
00:04:11,280 --> 00:04:14,192
A százlábú férgek járatokat vájnak
az iszapba

45
00:04:14,280 --> 00:04:17,556
és lecsapnak a bolharákra,
moszatokra, baktériumokra.

46
00:04:26,520 --> 00:04:28,988
A tócsát lebegő nyálka pettyezi,

47
00:04:29,200 --> 00:04:32,954
amit az északi vizicsigák
választanak ki.

48
00:04:33,440 --> 00:04:36,750
A nyálka vonzza a baktériumokat
és a vizicsiga étvágya végtelen.

49
00:04:51,240 --> 00:04:54,835
A tengeri ecset, a lakócsövéből
kidugott tapogatókkal legyez,

50
00:04:54,960 --> 00:04:58,111
és így még leülepedésük előtt
begyűjti a táplálékszemcséket.

51
00:05:10,400 --> 00:05:13,631
A tapogatók végén lévő
ostorszálak a fogást

52
00:05:13,800 --> 00:05:16,394
a középen lévő szájadékhoz
szállítják.

53
00:05:20,440 --> 00:05:23,238
Táplálkozás közben
az építkezésről sem feledkezik meg.

54
00:05:23,320 --> 00:05:26,915
Kis nyálkával kevert iszapdarabkát
ragaszt csövének széléhez.

55
00:05:33,160 --> 00:05:36,516
A szívkagyló nyitott héjakkal szűri
a vizet.

56
00:05:36,600 --> 00:05:38,955
Egyik szifóján felszívja,

57
00:05:41,040 --> 00:05:43,918
a másikon kiereszti.

58
00:05:46,120 --> 00:05:48,998
Az ehető kékkagyló ugyanezzel
a módszerrel él.

59
00:05:49,080 --> 00:05:54,108
Így sokat begyűjt a tengerben
bőségesen élő részecskékből.

60
00:06:00,480 --> 00:06:03,711
Apály idején a héj szorosan
összezáródik.

61
00:06:03,800 --> 00:06:06,473
Így a kagyló nem szárad ki,
és biztonságban van támadóitól.

62
00:06:06,560 --> 00:06:09,791
Egyesek azonban tudják,
hogyan fogjanak ki rajta.

63
00:06:18,360 --> 00:06:21,875
Minden egyes csigaforgatónak
más a módszere.

64
00:06:22,280 --> 00:06:25,795
Általában ugyanolyan,
mint a szülőké.

65
00:06:25,880 --> 00:06:29,270
Többéves gyakorlattal
fejlesztik tökélyre.

66
00:06:31,880 --> 00:06:35,031
Némelyikük a sekély vízben
kutatja azokat,

67
00:06:35,120 --> 00:06:37,873
amik még nem zárták be
teljesen héjukat.

68
00:06:41,040 --> 00:06:44,919
Mások felszedik
a szabadon heverő kagylókat,

69
00:06:45,000 --> 00:06:48,356
és távolabb eszik meg.

70
00:06:48,800 --> 00:06:52,475
A kagylót a héjakat összekötő
záróizomnál feszítik fel.

71
00:07:05,560 --> 00:07:08,711
Megint mások puszta erőszakot
alkalmaznak,

72
00:07:08,920 --> 00:07:12,435
és addig kalapálják a kagyló héját,
amíg fel nem törik.

73
00:07:22,280 --> 00:07:26,239
A további apadás felfedi
a vizicsigákat,

74
00:07:26,320 --> 00:07:30,472
amelyből egyetlen négyzetméteren
akár 40 ezret is találhatunk.

75
00:07:31,040 --> 00:07:35,477
Az iszapnak ez a bő ajándéka
sokakat vonz ide.

76
00:07:51,080 --> 00:07:53,958
A vándorúton lévő partfutók is
degeszre tömhetik begyüket.

77
00:07:54,240 --> 00:07:58,119
A torkolatvidék minden évszakban
tele van gázló madarakkal.

78
00:08:01,400 --> 00:08:05,791
A nagy goda 10-15 cm magas
vízbe is belegázol.

79
00:08:06,240 --> 00:08:09,710
Csomó táplálékot gyűjt,
mielőtt a többi madár hozzáférhetne.

80
00:08:11,160 --> 00:08:13,833
A nagy póling inkább a szárazon
marad.

81
00:08:14,040 --> 00:08:17,316
Hosszú csőre a talajba mélyed,
és férgeket húzkod,

82
00:08:17,480 --> 00:08:20,040
de csipesznek is ugyanolyan
alkalmas.

83
00:08:24,720 --> 00:08:28,156
A kisebb havasi partfutó
kisméretű zsákmányt keres:

84
00:08:28,240 --> 00:08:32,631
százlábúakat és rovarlárvákat.
Rövid csőrével kutat a sárban.

85
00:08:56,040 --> 00:08:58,838
A parti lile csőre nagyon rövid.

86
00:08:58,920 --> 00:09:02,310
Csak a felszínen keresgélhet.
Ő látja is, hogy mit fog.

87
00:09:02,400 --> 00:09:05,278
Általában egyedül jár
táplálék után,

88
00:09:05,440 --> 00:09:09,752
így más lábak topogása nem
zavarja el idő előtt a falatot.

89
00:09:11,360 --> 00:09:15,592
A gulipán kaszáló mozdulatai
a híg iszapot szűri ki.

90
00:09:24,640 --> 00:09:27,393
A gulipán csőre nagyon érzékeny,

91
00:09:27,480 --> 00:09:31,758
és amint valami ehetőt észlel,
máris eltűnteti.

92
00:10:12,720 --> 00:10:16,679
A gázlómadarak sok ennivalót
gyűjtenek a folyótorkolatban.

93
00:10:17,480 --> 00:10:21,109
Egyes madarak, súlyuk harmadát
megeszik naponta.

94
00:10:21,880 --> 00:10:27,477
A csigaforgató évente fél tonnányi
szívkagylót eszik meg.

95
00:10:27,720 --> 00:10:31,838
A folyótorkolatokat gázlómadarak
tízezrei látogatják rendszeresen.

96
00:10:32,320 --> 00:10:34,959
Ezek tehát nagyon gazdag
tápláléklelőhelyek.

97
00:10:38,560 --> 00:10:43,918
A folyó iszaphordalékától
a torkolati síkság egyre magasabb.

98
00:10:45,400 --> 00:10:50,952
Tetején, nyálkás rétegben
mikroszkopikus moszatok vannak.

99
00:10:51,720 --> 00:10:57,352
Ezzel veszi kezdetét
a szárazföld kialakulása.

100
00:10:58,440 --> 00:11:01,637
Hamarosan nagyobb növények is
gyökeret eresztenek.

101
00:11:02,000 --> 00:11:05,356
És a folyamat ezután felgyorsul.

102
00:11:08,760 --> 00:11:11,911
A dagály ismét iszaprészecskéket
sodor a partra.

103
00:11:12,000 --> 00:11:14,958
Ezek lerakódnak
a sziksófű szára körül,

104
00:11:15,040 --> 00:11:17,952
és apálykor nem mosódnak vissza
a tengerbe.

105
00:11:18,320 --> 00:11:21,596
A dagály tehát egyre
magasabbra építi a partot.

106
00:11:24,200 --> 00:11:27,431
A sziksófű a hideg európai
folyótorkolatok növénye.

107
00:11:27,720 --> 00:11:30,996
A trópusokon az iszapot
nem kisméretű növények,

108
00:11:31,240 --> 00:11:34,596
hanem fák,
mangróve fajok hódítják meg.

109
00:11:37,200 --> 00:11:41,398
Ez az iszap, a Himalája lehasadt
szikláinak szétporlott maradványa,

110
00:11:41,480 --> 00:11:47,316
amelyet a Gangesz sodort
a Bengáli-öböl széléig.

111
00:11:47,440 --> 00:11:50,955
Ez itt a világ legnagyobb
ár-apály erdősége.

112
00:11:51,040 --> 00:11:54,953
Területe 10 ezer km,
és sok olyan állatot találunk,

113
00:11:55,040 --> 00:11:57,998
amelyek rendszerint szárazföldi
erdőkben élnek.

114
00:11:58,600 --> 00:12:00,909
Pettyes szarvas.

115
00:12:12,040 --> 00:12:14,474
Szultán harkály.

116
00:12:21,120 --> 00:12:22,792
Vaddisznó.

117
00:12:26,360 --> 00:12:29,193
A mangróve erdőkben élnek
olyan állatok is,

118
00:12:29,280 --> 00:12:31,589
amelyek sehol másutt nem
találhatók.

119
00:12:32,040 --> 00:12:35,271
A nagyorrú majom alig eszik mást,
mint mangróve leveleket.

120
00:12:35,440 --> 00:12:38,671
Borneó szigetén fejlődött ki,
és nem terjedt el másutt,

121
00:12:38,840 --> 00:12:43,152
mert fogságban tartja speciális
táplálékigénye.

122
00:12:50,560 --> 00:12:54,155
Mangróve erdők viszont
a trópusokon sokfelé vannak.

123
00:12:54,320 --> 00:12:57,551
Növényzetük meglehetősen
különböző.

124
00:12:58,000 --> 00:13:00,912
Mintegy 40 faj alkotja ezeket
a speciális társulásokat.

125
00:13:02,360 --> 00:13:06,035
A rizofóra virágát
a szél porozza be.

126
00:13:06,280 --> 00:13:11,877
A termés azonban nem hullik le.
A mag a növényen kicsírázik,

127
00:13:12,240 --> 00:13:16,756
és fél méter hosszú, zöld,
hegyes végű hajtást növeszt.

128
00:13:20,000 --> 00:13:24,152
Ha ez a csíranövény dagálykor
a vízbe pottyan,

129
00:13:24,240 --> 00:13:27,391
kilométereket úszhat a sós víz
felszínén, míg szárazra nem ér.

130
00:13:27,480 --> 00:13:30,552
Ha apálykor hull le,
akkor rögzül az iszapban,

131
00:13:30,640 --> 00:13:34,076
és a visszatérő dagály
nem viszi el.

132
00:13:34,160 --> 00:13:37,550
Aztán további gyökereket növeszt,

133
00:13:37,640 --> 00:13:40,996
és pár napon belül szilárdan
megtelepszik.

134
00:13:43,560 --> 00:13:45,994
Akárcsak a hideg vizű
torkolatokban,

135
00:13:46,120 --> 00:13:48,839
az iszap szerves anyag tartalma
itt is nagy.

136
00:13:49,040 --> 00:13:52,316
De, mert nagyon sűrű
és ragadós nem keveredik föl.

137
00:13:52,480 --> 00:13:56,393
Ezért oxigén híján a rothadási
folyamat az iszapban

138
00:13:56,520 --> 00:14:01,230
savas, kellemetlen szagú,
mérgező vegyületet,

139
00:14:01,920 --> 00:14:03,638
kénhidrogént termel.

140
00:14:05,120 --> 00:14:09,318
Ezek a gyökerek nem nyúlnak
mélyen az iszapba.

141
00:14:09,480 --> 00:14:14,429
Elég sok van belőlük ahhoz,
hogy a fát megtámasszák.

142
00:14:14,840 --> 00:14:17,832
Vajon hogyan látják el azt
a feladatot,

143
00:14:17,920 --> 00:14:21,310
ami a gyökerekre hárul:
tápanyagot, vizet,

144
00:14:21,400 --> 00:14:24,358
és oxigént szállítsanak a fának.

145
00:14:24,440 --> 00:14:27,830
Ezt a gyökér
a következőképpen oldja meg:

146
00:14:35,160 --> 00:14:40,871
A hajszálgyökerek 2-3 cm-re
nyúlnak az iszapba.

147
00:14:43,920 --> 00:14:47,913
És a tápanyagok többsége
ebben a rétegben található.

148
00:14:48,880 --> 00:14:53,158
Víz pedig van itt bőven,
a baj csak az, hogy sós.

149
00:14:53,400 --> 00:14:59,157
Egyes mangróvefák gyökereiben
a sejteket hártya burkolja,

150
00:14:59,320 --> 00:15:02,073
ami kiszűri a sót.

151
00:15:02,160 --> 00:15:04,833
Más fajokban a gyökér felszívja
a sót is,

152
00:15:04,920 --> 00:15:08,879
de a levelek kiválasztják,
vagy felhalmozzák,

153
00:15:09,000 --> 00:15:11,673
akkor a növény később
a leveleket hullajtja el.

154
00:15:11,760 --> 00:15:16,072
Az oxigén-felvételre is
több megoldás van:

155
00:15:16,160 --> 00:15:17,832
ennek a mangróvénak
a támasztógyökerein

156
00:15:18,080 --> 00:15:19,957
légzőnyílások vannak,

157
00:15:20,120 --> 00:15:23,078
és azokon keresztül nyeli el
az oxigént.

158
00:15:23,960 --> 00:15:27,509
Az avicenniának fölfelé növekvő
légzőgyökerei vannak,

159
00:15:27,640 --> 00:15:31,349
amiknek növekedése lépést tart
az iszap növekedésével.

160
00:15:31,760 --> 00:15:36,276
De itt nemcsak a növények
küszködnek oxigénhiánnyal.

161
00:15:37,320 --> 00:15:41,791
Ugyanez a gondjuk az állatoknak is,
főleg apály idején.

162
00:15:44,520 --> 00:15:49,992
Sok puhatestű összezárja héját,
hogy ki ne száradjon.

163
00:15:50,520 --> 00:15:53,990
Így várják a táplálékot
és oxigént hozó újabb dagályt.

164
00:15:54,120 --> 00:15:57,476
Addig viszont tétlenségre vannak
kárhoztatva.

165
00:15:57,600 --> 00:16:00,319
Más állatokkal éppen ellenkező
a helyzet.

166
00:16:12,640 --> 00:16:15,677
Ez a békára emlékeztető lény
egy szemforgató hal.

167
00:16:15,760 --> 00:16:17,671
A mangróve mocsárban
többféle faj is él.

168
00:16:17,760 --> 00:16:19,716
Ez a dagályszint közelében él,

169
00:16:19,800 --> 00:16:22,678
és ideje nagy részét
a szárazföldön tölti.

170
00:16:22,880 --> 00:16:24,836
Bőrének nedvesnek kell maradnia,

171
00:16:24,920 --> 00:16:27,559
mert csak akkor képes oxigént
felvenni.

172
00:16:27,680 --> 00:16:31,070
Szája mindig tele van vízzel,
kopoltyúját folyton átöblíti.

173
00:16:34,200 --> 00:16:37,317
Az iszap felszínén legelésző
apró rákokkal táplálkozik.

174
00:16:42,000 --> 00:16:45,197
Minden falat után újabb korty
vizet kíván.

175
00:16:53,960 --> 00:16:57,396
Egy másik faj
az apályszint közelben él.

176
00:16:57,480 --> 00:17:00,472
Csak napi egy órát tölt a
szárazon.

177
00:17:00,560 --> 00:17:05,076
A híg iszapot száján kiszűrve,
kicsi rákokat, férgeket eszik.

178
00:17:14,920 --> 00:17:18,913
A harmadik, középső terület,
a legnagyobb testű faj élettere.

179
00:17:19,080 --> 00:17:22,959
Ez növényevő: moszatokat
és kis növényt gyűjt az iszapban.

180
00:17:29,240 --> 00:17:32,198
ldőről időre visszaevickél a
vízbe, nehogy kiszáradjon.

181
00:17:37,440 --> 00:17:41,956
Legelőjét éberen őrzi.
Sárból falat épít köré.

182
00:17:51,240 --> 00:17:54,232
Ha a szomszédok találkoznak,
abból rendszerint baj van.

183
00:18:05,320 --> 00:18:08,949
A szemforgató halak elválasztott
tavacskái mintázatot adnak.

184
00:18:09,040 --> 00:18:12,112
A párkereső hím tornamutatvánnyal

185
00:18:12,200 --> 00:18:15,431
igyekszik felhívni magára
a figyelmet.

186
00:18:27,920 --> 00:18:31,310
Amikor a nőstényt már
a lakására csábította,

187
00:18:31,400 --> 00:18:36,076
az udvarlás közelről,
a halakra jellemző módon:

188
00:18:36,240 --> 00:18:40,631
uszonífeszítéssel,
farokcsapkodással folytatja.

189
00:19:13,520 --> 00:19:16,432
Az ikrákat a tavacska alján,
egy üregbe rakják le.

190
00:19:21,120 --> 00:19:24,510
Ez a rák túl nagy, hogy megijedjen
a szemforgató haltól.

191
00:19:24,600 --> 00:19:27,433
Nyugodtan sétál át annak
birtokán.

192
00:19:35,800 --> 00:19:38,712
Ollós szájszervei nemcsak
a táplálkozást szolgálják,

193
00:19:38,800 --> 00:19:41,189
hanem a légzésben is
közreműködnek.

194
00:19:41,280 --> 00:19:43,589
A páncél tetején
egy kis mélyedésben víz van.

195
00:19:43,680 --> 00:19:47,832
Amikor a szájszervek mozognak,
ez a víz lejut a páncél alá,

196
00:19:47,920 --> 00:19:51,390
a kopoltyú üreghez, majd onnan
visszajut a fölső tartályba.

197
00:19:51,480 --> 00:19:54,756
Amikor a vízből kifogy az oxigén,

198
00:19:54,840 --> 00:19:59,152
a rák visszamegy a tengerbe
és friss vizet hoz magával.

199
00:20:02,880 --> 00:20:06,839
A víz közelében
apró dotilla rákok táplálkoznak.

200
00:20:07,120 --> 00:20:11,079
Nagyon sokat kell megenniük
ahhoz,

201
00:20:11,160 --> 00:20:15,597
hogy a kevés tápláló részecskét
kivonják belőle.

202
00:20:16,800 --> 00:20:19,872
Gyakorlatilag megállás nélkül
dolgoznak.

203
00:20:19,960 --> 00:20:22,315
Vesztegetni való idejük nincs.

204
00:20:30,640 --> 00:20:33,791
Följebb, a legmagasabb vízállás
szintjén is túl,

205
00:20:33,920 --> 00:20:36,832
él a nagytermetű mangróve rák.

206
00:20:36,920 --> 00:20:40,071
Nedvességhez úgy jut, hogy
üregét akár 2 méter mélyre ássa,

207
00:20:40,240 --> 00:20:41,878
ahol már állandóan van víz.

208
00:20:42,080 --> 00:20:45,516
Lyukából a frissen hullott
falevelek csalják elő.

209
00:20:50,160 --> 00:20:52,196
És most gyorsan vissza,
a biztos helyre.

210
00:20:56,840 --> 00:21:00,753
A mangróvefák léggyökerei
között integető rákok vannak.

211
00:21:00,840 --> 00:21:03,957
A nőstény mindkét ollójával
gyűjti az iszapot,

212
00:21:04,040 --> 00:21:07,237
és éppoly sietséggel dolgozik,
mint a dotilla rák.

213
00:21:10,200 --> 00:21:13,237
A hímnek is ugyanannyit kell
ennie, mint a nősténynek.

214
00:21:13,320 --> 00:21:17,108
De ő csak fél kézzel dolgozhat,
mert egyik ollója olyan nagy,

215
00:21:17,200 --> 00:21:19,111
hogy táplálkozásra alkalmatlan.

216
00:21:21,560 --> 00:21:24,552
Viszont, csábítani lehet vele
az arra haladó nőstényeket.

217
00:21:30,960 --> 00:21:34,157
Az óriási olló fegyverként is
bevethető a vetélytársak ellen.

218
00:21:39,280 --> 00:21:42,192
A kisebb hímet még azelőtt
elkalapálják,

219
00:21:42,280 --> 00:21:44,589
hogy ki tudna bújni rejtekéből.

220
00:21:55,680 --> 00:21:58,069
Az integető olló ahhoz is elég
hosszú,

221
00:21:58,160 --> 00:22:01,311
hogy az ellenfél ott kapjon
egy csípést, ahol nem számít rá.

222
00:22:09,320 --> 00:22:13,438
Az integetés célja az, hogy a
nőstényt a lyukba csalogassa.

223
00:22:26,920 --> 00:22:31,277
Vajon megengedhet-e magának
egy kis szünetet az evésben?

224
00:22:35,160 --> 00:22:38,197
Apálykor a madarak valósággal
dúskálnak az ennivalóban,

225
00:22:38,440 --> 00:22:40,954
akárcsak másutt
a folyótorkolatokban.

226
00:22:41,560 --> 00:22:45,394
A kacagó csér, most, a sekély
vízben könnyebben fog halat.

227
00:22:47,440 --> 00:22:50,432
A jégmadár integető rákokat
csíp föl.

228
00:22:58,240 --> 00:23:01,710
A nagy kócsag méltóságteljesen
lépked, és döfköd.

229
00:23:20,000 --> 00:23:23,197
A dagály kezdete mindenki
számára figyelmeztető jelzés.

230
00:23:29,480 --> 00:23:33,075
Az afrikai tornyos csiga
az iszapban növő moszatot eszi.

231
00:23:33,160 --> 00:23:37,790
De dagálykor nem maradhat itt,
mert a halak megtámadnák.

232
00:23:38,000 --> 00:23:40,833
A fákon keres menedéket.

233
00:23:41,120 --> 00:23:44,476
Olyan tempóban mászik,
hogy a dagályt éppen csak megelőzi.

234
00:23:44,560 --> 00:23:47,199
Tehát időben kell indulnia.

235
00:23:47,600 --> 00:23:51,991
Egy belső óra súgja meg neki,
hogy mikor kell visszavonulnia.

236
00:24:05,480 --> 00:24:09,553
A dotilla rákok olyan jól idomultak
az iszap felszínén táplálkozáshoz,

237
00:24:09,760 --> 00:24:13,912
hogy a levegőből lélegeznek,
viszont anélkül megfulladnak.

238
00:24:14,840 --> 00:24:18,515
A dagály közeledtekor
sárkunyhót építenek,

239
00:24:18,680 --> 00:24:22,878
amelyben a magas vízállás idejére
elegendő levegő marad.

240
00:24:40,720 --> 00:24:43,757
A szemforgató halak
fáradságosan fölépített várait

241
00:24:43,840 --> 00:24:46,559
elsöprik a betörő hullámok.

242
00:24:49,760 --> 00:24:52,832
Maguk a halak az iszapban vájt
járatokban találnak menedéket.

243
00:25:01,360 --> 00:25:04,591
A dagállyal újabb élőlények
kerülnek a mocsárba.

244
00:25:05,360 --> 00:25:10,673
Halrajok érkeznek, és apálykor
lerakódott táplálékot kutatnak.

245
00:25:16,000 --> 00:25:18,912
Délkelet-Ázsia mocsaraiban
a lövőhalak

246
00:25:19,000 --> 00:25:21,912
a vízbe pottyant rovarokkal
táplálkoznak.

247
00:25:29,080 --> 00:25:32,755
A rovarok azonban
nem véletlenül kerülnek a vízbe.

248
00:25:35,360 --> 00:25:38,272
A lövőhal szájpadlásán
egy barázda fut,

249
00:25:38,360 --> 00:25:42,239
és nyelvének lökésével
vízsugarat fecskendez felfelé.

250
00:25:50,400 --> 00:25:53,870
A nagy tömegben nem mindig
a lövész kapja el a zsákmányt.

251
00:26:06,440 --> 00:26:09,796
Társaságban tehát célszerűbb
közvetlen támadást kísérelni.

252
00:26:33,640 --> 00:26:36,950
A nagyobb halak maguk is
táplálékul szolgálnak.

253
00:26:37,520 --> 00:26:43,231
A vidrák lelkesen fogyasztják
a csigákat, rákokat, kagylókat is.

254
00:27:01,040 --> 00:27:04,715
A vidrák híres utazók,
nagy távolságig felúsznak a folyón,

255
00:27:04,800 --> 00:27:08,588
vagy bemerészkednek a tengerbe
egészen a partközeli szigetekig.

256
00:27:08,680 --> 00:27:12,229
Még egy érdekes jellemvonásuk
van: rendkívül játékosak.

257
00:27:23,840 --> 00:27:28,595
A legnagyobb élő hüllőt, a 7-8 méter
hosszú bordás krokodilt is

258
00:27:28,760 --> 00:27:31,593
a mangróve mocsárban találjuk.

259
00:28:19,560 --> 00:28:23,189
Akárcsak ősei,
a dinoszauruszok fénykorában,

260
00:28:23,280 --> 00:28:29,037
ma is tengeri élőlény. És emiatt
a legelterjedtebb krokodil faj.

261
00:28:29,120 --> 00:28:32,476
A Bengáli-öböltől
Észak-Ausztrálián át,

262
00:28:32,560 --> 00:28:35,597
a Csendes-óceán vidékéig
mindenütt megtalálható.

263
00:28:35,680 --> 00:28:39,514
Még a távoli Fidzsi-szigetek
mangróve mocsaraiban is.

264
00:28:40,960 --> 00:28:44,350
Ahogy a mangróvék
egyre beljebb hatolnak a tengerbe,

265
00:28:44,440 --> 00:28:47,432
a fák közt épülő iszap
és a homokpad egyre magasabb.

266
00:28:47,520 --> 00:28:50,353
Az esővíz fokozatosan kimossa
a sót,

267
00:28:50,440 --> 00:28:52,829
és végül száraz,
termékeny erdei talaj válik belőle,

268
00:28:52,920 --> 00:28:55,593
ahová a tenger már nem jut be.

269
00:28:58,320 --> 00:29:01,232
A folyótorkolatnál lerakódott
iszap és homokos part

270
00:29:01,320 --> 00:29:05,233
még akkor is védi
a szárazföldet a tengertől,

271
00:29:05,320 --> 00:29:09,029
ha nem emelkedik a víz fölé.
A nagy hullámok ugyanis

272
00:29:09,120 --> 00:29:12,669
lecsillapulnak a sekély vízben.
Ha azonban a partmenti áramlás

273
00:29:12,760 --> 00:29:16,070
elhordja az üledéket,
és tisztára söpri a tengerfenéket,

274
00:29:16,160 --> 00:29:21,757
akkor a hullámok töretlen erővel
ostromolják a partot.

275
00:29:48,920 --> 00:29:52,515
Ahol a szárazföld
meredeken ereszkedik a tengerbe,

276
00:29:52,600 --> 00:29:57,071
ott az ár-apály övezet nem több km
széles, hanem csak egy szűk sáv.

277
00:29:57,320 --> 00:30:02,474
Az itt élő állatokat állandóan
kétféle veszély fenyegeti.

278
00:30:04,760 --> 00:30:09,231
A dagály szintjén
a kiszáradástól kell tartani,

279
00:30:09,360 --> 00:30:13,717
az alsó vízállásnál azok
a tengeri állatok okoznak gondot,

280
00:30:13,840 --> 00:30:17,594
amelyek az ár-apály övezet
élőlényeire vadásznak.

281
00:30:17,760 --> 00:30:24,359
E két tényező a part mentén
vízszintes zónákat hoz létre.

282
00:30:24,680 --> 00:30:27,478
Ezek mindegyikét

283
00:30:27,600 --> 00:30:32,196
a legsikeresebben megoldó
fajok uralják.

284
00:30:32,680 --> 00:30:36,355
Ezeket a zónákat a világ
minden partvidékén megtaláljuk.

285
00:30:36,920 --> 00:30:40,754
Amerika északnyugati partján
különösen jól látszanak.

286
00:30:41,920 --> 00:30:45,071
A legalsó zóna csak akkor kerül
teljesen szárazra,

287
00:30:45,160 --> 00:30:48,789
ha a Hold és a Nap egy vonalban
állva vonzó hatást fejt ki,

288
00:30:48,880 --> 00:30:52,156
és a tenger visszahúzódik
a szárazföld széléről.

289
00:30:53,080 --> 00:30:56,277
Az itt élő szervezetek csak rövid
ideig viselik el a víz hiányát,

290
00:30:56,440 --> 00:31:00,433
és semmi nem óvja meg őket
a kiszáradástól.

291
00:31:06,680 --> 00:31:10,355
A tengeri sün a kövekről kaparja le
a moszatokat.

292
00:31:12,680 --> 00:31:16,514
Ha kikerül a szárazra,
nem tehet egyebet, mint vár.

293
00:31:17,320 --> 00:31:20,790
Mellette a tengeri rózsák
tapogatói lekonyulnak.

294
00:31:20,880 --> 00:31:24,316
Sokuk behúzza a tapogatóit,
mert a levegőben nincs ennivaló.

295
00:31:40,400 --> 00:31:43,949
A zsákállatok kéményszerű
szifóikkal szűrik a planktont.

296
00:31:45,560 --> 00:31:47,676
A tengeri csillagok húsevők.

297
00:31:47,760 --> 00:31:50,752
Ez a faj éppen
a kék kagylót kedveli.

298
00:31:50,840 --> 00:31:55,038
Tapadókarjával átöleli,
szorításával szétfeszíti a kagylót.

299
00:31:56,720 --> 00:32:00,429
Az apályszint alatt minden kagyló
áldozatul esik nekik.

300
00:32:00,520 --> 00:32:03,432
De akárcsak sok más állat ezen
a szinten,

301
00:32:03,520 --> 00:32:06,432
szárazra kerülve a tengeri csillag
sem képes táplálkozni.

302
00:32:06,520 --> 00:32:10,195
Így kicsit följebb, ahol a sziklák
kis időre kikerülnek a levegőre,

303
00:32:10,280 --> 00:32:13,192
a körülmények kedveznek a kék
kagylónak, melyek kolóniát alkotnak.

304
00:32:13,280 --> 00:32:16,192
Alulról a tengericsillagok
egy részüket elpusztítják,

305
00:32:16,280 --> 00:32:18,874
de följebb már nem árthatnak
nekik.

306
00:32:24,360 --> 00:32:28,035
A kékkagylók tömege rejtekhelyet
biztosít egy sor más élőlénynek.

307
00:32:28,960 --> 00:32:32,873
Kisméretű tengericsillagok,
férgek és rákok, particsigák

308
00:32:32,960 --> 00:32:36,714
és más puhatestűek bújnak meg
közöttük.

309
00:32:44,560 --> 00:32:47,677
A kékkagylók fehérjefonalak
kötegével tapadnak az aljzathoz.

310
00:32:47,760 --> 00:32:50,797
De a legvadabb hullámzásnak
képtelenek ellenállni.

311
00:32:50,880 --> 00:32:54,395
A téli viharban egész telepek
szakadnak le a helyükről.

312
00:33:08,240 --> 00:33:11,915
A hullámverésnek jobban kitett
helyeken a kékkagylókat

313
00:33:12,000 --> 00:33:15,709
felváltják a hosszú,
izmos lábukkal tapadó kacskagylók,

314
00:33:15,800 --> 00:33:19,236
amik megtévesztő nevük dacára
rákfajták.

315
00:33:29,840 --> 00:33:34,152
Merev, legyezőszerű karjaikat
kitárva fogják ki a táplálékot

316
00:33:34,240 --> 00:33:39,439
akkor, amikor a víz már
erőtlenül visszafelé áramlik.

317
00:33:59,760 --> 00:34:03,878
A még jobban kiálló szirtfokon
a kagylók helyett növény van.

318
00:34:05,200 --> 00:34:08,317
A tengeri pálma különös formájú
moszat,

319
00:34:08,400 --> 00:34:11,710
és kizárólag Észak-Amerika
északnyugati partvidékén honos.

320
00:34:14,600 --> 00:34:17,797
A félméteres gumiszerű szár
tetején lévő, pálmára emlékeztető

321
00:34:18,000 --> 00:34:21,436
levélkorona teszi lehetővé,
hogy a hullámok erejét kihasználva

322
00:34:21,520 --> 00:34:23,795
aktívan kiszorítsa a kékkagylókat.

323
00:34:23,960 --> 00:34:28,670
Ezek a növények, talán meglepő,
egynyáriak. Ha minden jól megy,

324
00:34:28,880 --> 00:34:36,150
tavasszal a fiatal növénynek
sikerül megtelepednie egy kagylón.

325
00:34:39,800 --> 00:34:44,476
Nyáron, amikor beérik, és éppen
nem borítja víz, spórát termel.

326
00:34:47,720 --> 00:34:51,952
A spórák, ahelyett,
hogy elterjednének a tengerben,

327
00:34:52,120 --> 00:34:58,719
mint más moszatok spórái,
lecsurognak a levelek barázdáin

328
00:34:58,800 --> 00:35:01,792
egyenesen a kagylók közé.

329
00:35:02,960 --> 00:35:09,354
Az első őszi viharok hullámai
letépik a növényt.

330
00:35:13,840 --> 00:35:18,436
A tengeri pálma azonban olyan
erősen tapad a kagylóra,

331
00:35:18,520 --> 00:35:22,035
hogy az is leválik, és a helyén
csupasz szikla marad.

332
00:35:22,120 --> 00:35:26,875
Ez pedig azt jelenti, hogy a
szomszédos növények utódai

333
00:35:26,960 --> 00:35:30,555
új élettérhez jutnak
a felszabadult sziklán.

334
00:35:30,640 --> 00:35:36,033
Így, évi egyetlen tengeri pálma
pusztulása árán

335
00:35:36,120 --> 00:35:42,753
a következő évben egész
pálmakert telepedhet meg.

336
00:35:55,200 --> 00:35:59,159
A kagylóknak azonban
napi több órát kell vízben lenniük,

337
00:35:59,240 --> 00:36:02,550
nehogy kiszáradjanak.

338
00:36:02,880 --> 00:36:05,872
Ez a vonal
éppen azt a határt jelzi,

339
00:36:05,960 --> 00:36:08,918
ami fölött a kékkagylók már
nem élnek meg.

340
00:36:09,000 --> 00:36:11,912
Vannak viszont más élőlények,
amik itt is életképesek:

341
00:36:12,080 --> 00:36:15,311
A tengeri makkok a sziklához
tapadnak,

342
00:36:15,480 --> 00:36:19,996
és így páncéljuk megőrzi
a nedvességet.

343
00:36:20,080 --> 00:36:23,993
A növekedéshez és szaporodáshoz
szükséges táplálékot

344
00:36:24,080 --> 00:36:29,200
a vízből szűrik ki, amikor néha,
egy hónapban csak egy órára

345
00:36:29,280 --> 00:36:32,795
magas dagály idején ellepi őket
a víz.

346
00:36:58,040 --> 00:37:01,669
A sziklás part minden egyes szintjét
azok az élőlények töltik be,

347
00:37:01,840 --> 00:37:06,311
amelyek a hullámverés,
a vízhiány

348
00:37:06,400 --> 00:37:10,109
és a vízi ragadozók támadását
a legjobban elviselik.

349
00:37:10,400 --> 00:37:13,392
Hosszútávon azonban egyikük
sem állandó lakos,

350
00:37:13,480 --> 00:37:16,313
mert a hullámok romboló munkája
nem szűnik.

351
00:37:44,960 --> 00:37:49,875
A tenger a kőzetek lágyabb
részét pillanat alatt kivájja.

352
00:37:51,520 --> 00:37:54,956
A víz nagy erővel támadja
a repedéseket,

353
00:37:55,080 --> 00:37:58,834
míg végül áthatol a szirteken,
és különös formákat hoz létre.

354
00:38:02,360 --> 00:38:05,318
Ausztrália legdélebbi csücskénél,

355
00:38:05,400 --> 00:38:09,552
az Antarktisz felől süvöltő szél
vad viharokat támaszt,

356
00:38:09,720 --> 00:38:14,111
amelyek belemarnak
a homokkőszirtekbe.

357
00:38:14,240 --> 00:38:18,119
A vízszintesen és függőlegesen
futó törésvonalak mentén

358
00:38:18,200 --> 00:38:22,079
a kőzetek óriási darabokra
hasadoznak.

359
00:38:58,400 --> 00:39:01,870
A tenger a szirtek lerombolása
után a törmeléket is megmunkálja.

360
00:39:02,080 --> 00:39:05,914
A viharok idején felkapja, és a
szirtekhez csapja a nagy darabokat.

361
00:39:06,120 --> 00:39:11,240
Csendesebb időben a köveket
a tengerfenéken görgeti a partra.

362
00:39:11,320 --> 00:39:14,517
Minden mozgás koptatja,
őrli a törmeléket.

363
00:39:14,600 --> 00:39:17,797
Egészen addig, amíg már csak
apró homokszemcsék maradnak.

364
00:39:17,880 --> 00:39:21,031
Ezeket aztán még a leggyengébb
áramlat is könnyen felkapja,

365
00:39:21,120 --> 00:39:23,634
és tovasodorja
a tengerpart mentén,

366
00:39:24,000 --> 00:39:26,753
amíg végül egy sziget védett
oldalának partján,

367
00:39:27,040 --> 00:39:29,793
egy nyugodt öbölben lerakódik.

368
00:40:43,000 --> 00:40:47,312
A dagály hullámai mindig
felkavarják a homok felszínét,

369
00:40:47,400 --> 00:40:50,472
így a növények képtelenek
megkapaszkodni benne.

370
00:40:50,560 --> 00:40:53,393
Nem úgy, mint a sziklás partokon,

371
00:40:53,480 --> 00:40:55,789
vagy az iszapzátonyokon.

372
00:40:56,200 --> 00:41:01,718
Az ilyen homokos tengerpart
teljesen élettelennek látszik.

373
00:41:04,400 --> 00:41:08,075
Ha azonban a homokszemcsék nem
túl kicsik, és nem tömörülnek össze,

374
00:41:08,160 --> 00:41:11,391
akkor még apály idején is
minden homokszem körül marad

375
00:41:11,520 --> 00:41:13,875
egy hártyavékony folyadékréteg.

376
00:41:13,960 --> 00:41:17,157
Ebben a mikroszkopikus térben
pedig szintén megélnek állatok.

377
00:41:19,920 --> 00:41:24,118
Ezek az áttetsző kövek
homokszemcsék.

378
00:41:24,880 --> 00:41:29,510
És a kígyózó állat
egy gombostűfejénél kisebb féreg.

379
00:41:44,480 --> 00:41:49,474
A homok lakói csúsznak,
másznak, gyűrűznek.

380
00:41:51,320 --> 00:41:55,108
Így keresgélik a homokszemek
között megrekedt ennivalót,

381
00:41:55,440 --> 00:41:57,510
vagy éppen egymás nyomát.

382
00:42:09,320 --> 00:42:12,357
Ez a parány egy puhatestű
lárvája,

383
00:42:12,440 --> 00:42:14,795
csak ideiglenes lakó a homokban.

384
00:42:18,880 --> 00:42:21,997
A hidra viszont itt él.
Hasonlít az édesvízi hidrára,

385
00:42:22,160 --> 00:42:26,676
de egyik tapogatókarja megnyúlt
és azzal horgonyozza le magát.

386
00:42:28,480 --> 00:42:32,075
Egy fonalféreg farokmirigyéből
ragadós váladékot választ ki,

387
00:42:32,160 --> 00:42:34,799
azzal rögzíti magát.

388
00:42:43,640 --> 00:42:47,633
Ez egy másik lárva, ami
kezdetben csak lebeg a tengerben.

389
00:42:47,760 --> 00:42:51,275
De fejlődése későbbi szakaszában
letelepszik a homokon.

390
00:42:51,640 --> 00:42:56,270
Nyálkából csövet épít magának,
amit aztán mindig magával hord.

391
00:43:06,880 --> 00:43:11,510
Amikor felnő, akkor is ugyanígy
építkezik a homok felszínén.

392
00:43:12,320 --> 00:43:14,834
Úgy is nevezik, hogy pallérféreg.

393
00:43:16,040 --> 00:43:17,951
Ekkor nem csak csövet épít,

394
00:43:18,040 --> 00:43:20,918
hanem a tetejére hosszú,
elágazó vázat készít.

395
00:43:21,000 --> 00:43:24,197
Ez lelassítja a vízáramlást,
a táplálékszemcsék lehullnak,

396
00:43:24,400 --> 00:43:26,994
egyenesen a tapogatók közé.

397
00:43:27,200 --> 00:43:30,476
A sodródó homokban a csöveket
állandóan meg kell újítani.

398
00:43:30,560 --> 00:43:33,677
Nézzük meg 125-szörösére
gyorsítva,

399
00:43:33,760 --> 00:43:35,876
hogyan építkezik a pallérféreg.

400
00:44:17,920 --> 00:44:22,038
Noha a növények a mozgásban
lévő homokon nem képesek nőni,

401
00:44:22,120 --> 00:44:26,716
de a hullámok gyakran sodorják
ide a letépett moszatokat.

402
00:44:27,000 --> 00:44:30,515
Az ilyen ajándékra mindig egy
egész hadsereg veti rá magát.

403
00:44:42,600 --> 00:44:45,512
Ezek szöcskerákok.
Eddig a felszín alatt rejtőztek,

404
00:44:45,600 --> 00:44:48,831
hogy a nap melegét
és a kiszáradást elkerüljék.

405
00:44:48,960 --> 00:44:51,155
De most, itt a ritka alkalom.

406
00:45:08,040 --> 00:45:10,998
Egyes partszakaszokon
csillagászati számban vannak.

407
00:45:11,120 --> 00:45:16,319
Nem ritka, hogy 1 négyzetméteren
25 ezret számoltak meg.

408
00:45:29,200 --> 00:45:32,317
A szöcskerákok legjobban
a rothadó növényzetet kedvelik.

409
00:45:32,480 --> 00:45:36,439
A bomlásnak indult hús viszont
a rákokat vonzza.

410
00:45:44,480 --> 00:45:48,553
A tintahal valóságos lakoma
a lovaglórákoknak.

411
00:46:09,480 --> 00:46:12,870
Ha lehetséges,
érdemes egy darabkát lecsípni,

412
00:46:12,960 --> 00:46:15,997
és félrevonulni egy rejtekhelyre.

413
00:46:21,120 --> 00:46:24,556
A különféle rákok a magas dagály
szintvonalához közel élnek.

414
00:46:24,720 --> 00:46:29,157
A bejövő víz más dögevőket is
hoz magával.

415
00:46:30,520 --> 00:46:33,830
A dél-afrikai tengerparton
tűnik fel ez a periszkóp:

416
00:46:33,920 --> 00:46:36,195
A hólyagcsiga szeme.

417
00:46:40,920 --> 00:46:44,799
A hólyagcsiga ekevashoz hasonló
lábába vizet pumpál,

418
00:46:44,880 --> 00:46:48,839
majd hullámdeszkának használja.
A víz a hátára veszi,

419
00:46:48,920 --> 00:46:54,916
és gyorsan partra veti,
akárcsak leendő táplálékát.

420
00:46:58,680 --> 00:47:00,716
Ez leggyakrabban egy medúza.

421
00:47:09,360 --> 00:47:13,399
A hólyagcsiga a bomló tetem
ízét érzi a környező vízben,

422
00:47:13,480 --> 00:47:17,155
és nagy sebességgel igyekszik
a megfelelő irányba.

423
00:47:53,760 --> 00:47:56,911
Sebesen eszik, és még mielőtt
elfogyna a táplálék,

424
00:47:57,080 --> 00:48:01,676
beássa magát a homokba,
nehogy még följebb sodródjon,

425
00:48:01,760 --> 00:48:02,829
és a parton rekedjen.

426
00:48:02,920 --> 00:48:08,074
A homokban kivárja az apadást
és visszaszörföl a mélyvízbe.

427
00:48:15,600 --> 00:48:18,353
A legnagyobb dagály szintje
fölött

428
00:48:18,440 --> 00:48:21,637
kevés tengeri élőlény képes
fennmaradni.

429
00:48:21,720 --> 00:48:25,156
Van azonban egy állatcsoport,
amelyik őseiktől örökölve

430
00:48:25,240 --> 00:48:28,357
mégis kénytelen kimerészkedni.

431
00:48:28,440 --> 00:48:32,319
Costa Ricában, ezen a parton
kiözönlenek a tengerből:

432
00:48:34,160 --> 00:48:35,673
Az olajzöld cserepesteknősök,

433
00:48:35,840 --> 00:48:38,673
a tengeriteknősök között
a legkisebbek.

434
00:48:38,800 --> 00:48:43,032
Mindössze 60-70 cm hosszúak.
Őseik szárazföldi hüllők voltak.

435
00:48:43,240 --> 00:48:46,277
Mint minden rokonuk,
ők is tojásokkal szaporodnak.

436
00:48:46,360 --> 00:48:49,477
Ezek viszont csak a levegőn
képesek fejlődni és kikelni.

437
00:48:49,560 --> 00:48:51,949
Így aztán a felnőtt nőstények,

438
00:48:52,040 --> 00:48:55,237
a tengeri párzás után kimásznak
a szárazföldre.

439
00:48:59,600 --> 00:49:03,479
Óránként akár ötezren érkeznek.

440
00:49:03,560 --> 00:49:06,791
A sok ezernyi alkalmasnak tűnő
partszakasz közül,

441
00:49:06,880 --> 00:49:08,757
csak egyet-kettőt kedvelnek.

442
00:49:08,840 --> 00:49:12,469
ltt is csupán néhány éjszakát
töltenek.

443
00:49:12,560 --> 00:49:15,836
Valamikor augusztus és november
között.

444
00:49:23,040 --> 00:49:25,873
Bár uszonyaiknak a vízben
kitűnő hasznát veszik,

445
00:49:25,960 --> 00:49:29,157
a szárazföldön fel se tudják emelni
a teknőst a homokból.

446
00:49:29,240 --> 00:49:32,357
Ezért aztán nagyon nehezen
vonszolják magukat a partra.

447
00:49:33,320 --> 00:49:36,790
A tömeges szaporodás előnyös
lehet a teknősök számára,

448
00:49:36,880 --> 00:49:40,156
mert a tojásokat néhány nap
alatt rakják le,

449
00:49:40,240 --> 00:49:42,959
és így a ragadozók
nem számíthatnak folyamatos

450
00:49:43,040 --> 00:49:44,951
teknőstojás táplálékra.

451
00:49:45,040 --> 00:49:48,191
A teknősök nem tartanak fenn
állandó ragadozó-populációt.

452
00:49:48,280 --> 00:49:52,796
Mégis, egyelőre ismeretlen okból,
minden 100 tojásból

453
00:49:52,880 --> 00:49:56,953
csak egyetlen teknősivadék
jut el a tengerbe.

454
00:49:58,240 --> 00:50:01,357
Minden nőstény körülbelül
100 tojást rak.

455
00:50:14,240 --> 00:50:17,232
Ezután gondosan betemeti
az üreget.

456
00:50:34,320 --> 00:50:37,392
Ormányos medvék és keselyűk
jönnek az erdőből,

457
00:50:37,480 --> 00:50:40,392
hogy megdézsmálják a tojásokat,
de nem sok kárt okoznak,

458
00:50:40,480 --> 00:50:43,472
hiszen több millió tojás van
a fészkekben.

459
00:50:50,920 --> 00:50:54,708
Másnap éjjel ezrével érkeznek
újabb cserepesteknősök.

460
00:51:03,680 --> 00:51:08,913
Más partvidéken más teknősök
rakják tojásaikat nagy titokban.

461
00:51:11,640 --> 00:51:20,435
Az óriás kérgesteknős
a legnagyobb tengeri teknős.

462
00:51:23,400 --> 00:51:29,157
Nagyon keveset tudunk róla.
Az óceánok magányos vándora.

463
00:51:29,560 --> 00:51:33,235
Az összes trópusi tengerben
honos.

464
00:51:33,320 --> 00:51:36,392
De nemcsak a trópusokon
találkoztak vele,

465
00:51:36,480 --> 00:51:39,392
előfordult már messze délen,
Argentína közelében,

466
00:51:39,480 --> 00:51:42,995
és északon a Brit-szigetek, és
Észak-Amerika magasságában is.

467
00:51:43,080 --> 00:51:46,868
Mégis a legrejtélyesebb állatok
egyike.

468
00:51:46,960 --> 00:51:50,748
Tudjuk, hogy tengeri sünökkel,
halakkal, és meglepő módon

469
00:51:50,880 --> 00:51:53,872
medúzákkal táplálkozik, egyebet
nemigen mondhatunk róla.

470
00:51:53,960 --> 00:51:57,032
Nem tudjuk meddig él, hogy a
magányosan vándorló hímek

471
00:51:57,120 --> 00:52:00,078
hogyan találják meg az
ugyancsak magányos nőstényeket.

472
00:52:00,160 --> 00:52:03,072
Fogalmunk sincs róla,
hogy hogyan találják meg

473
00:52:03,160 --> 00:52:05,276
hagyományos költőhelyeiket.

474
00:52:05,360 --> 00:52:08,511
25 évvel ezelőttig azt sem tudtuk,

475
00:52:08,600 --> 00:52:11,797
hogy merre vannak a fő költőhelyek.

476
00:52:11,880 --> 00:52:17,193
Akkor fedezték fel,
hogy Dél-Amerika, Szurinam,

477
00:52:17,280 --> 00:52:21,717
valamint Malajzia keleti partján
kérges teknősök költenek.

478
00:52:21,800 --> 00:52:25,713
Az őslakosság régóta tud
a teknősökről,

479
00:52:25,800 --> 00:52:28,997
és rendszeresen dézsmálták
a tojásokat.

480
00:52:29,360 --> 00:52:35,037
A túlnépesedés miatt
ma sokkal több tojást rabolnak el,

481
00:52:35,560 --> 00:52:42,238
úgyhogy ezt a hatalmas jószágot
a kipusztulás fenyegeti.

482
00:52:44,200 --> 00:52:47,192
Lehetséges azonban,
hogy a kérgesteknősöknek

483
00:52:47,280 --> 00:52:50,477
más költőhelyeik is vannak,
amiket nem ismerünk.

484
00:52:51,720 --> 00:52:55,156
Lehet, hogy az apró
korallszigetekre is félrevonul

485
00:52:55,240 --> 00:52:59,199
és az óceán közepén,
embertől távol rakja le tojásait.

486
00:52:59,640 --> 00:53:02,677
Mi magunk is ilyen
távoli helyekre látogatunk el

487
00:53:02,760 --> 00:53:04,990
a következő műsorban.