1
00:00:35,480 --> 00:00:39,155
AZ ÉLŐ BOLYGÓ

2
00:00:40,920 --> 00:00:43,718
A FÖLD PORTRÉJA

3
00:00:43,840 --> 00:00:46,434
David Attenborough filmje

4
00:00:53,400 --> 00:00:59,919
A Földön minden élőlény
és minden tárgy egy nagy erő,

5
00:01:00,360 --> 00:01:03,079
a nehézségi erő hatása alatt áll.

6
00:01:03,320 --> 00:01:08,394
Ha ezt ki tudnánk küszöbölni,
rendkívüli dolgok történnének:

7
00:01:09,920 --> 00:01:14,277
én például felemelkednék
és lebegnék.

8
00:01:14,520 --> 00:01:18,559
Most ugyanis éppen
egy különleges pályán

9
00:01:18,880 --> 00:01:22,270
közlekedő repülőgép
belsejében vagyok,

10
00:01:22,480 --> 00:01:26,632
amely átmenetileg kikerült
a gravitáció hatása alól.

11
00:01:26,960 --> 00:01:30,270
Ezért tudok...
ilyen könnyedén lebegni.

12
00:01:32,320 --> 00:01:34,959
Gépünk hol emelkedik,
hol zuhan, mintha

13
00:01:35,040 --> 00:01:37,508
egy hatalmas
hullámvasúton haladna.

14
00:01:37,600 --> 00:01:40,273
Amikor a hullámhegyről
lefelé tart, kiemeli

15
00:01:40,360 --> 00:01:43,033
az embert az ülésből,
és a levegőben tartja.

16
00:01:45,320 --> 00:01:47,834
Ha nem volna
a földön nehézségi erő,

17
00:01:47,920 --> 00:01:50,434
a tengerek vize kirepülne
a mederből,

18
00:01:50,520 --> 00:01:54,115
s mint ez a pohár víz,
cseppekké szóródna szét.

19
00:02:06,360 --> 00:02:10,319
Semmi sem maradna a helyén.
Nem volna fent és lent,

20
00:02:10,800 --> 00:02:15,032
megszűnne a földi rend,
amit oly természetesnek veszünk.

21
00:02:20,040 --> 00:02:24,636
Néhány élőlény leküzdötte
a gravitációt: tud repülni.

22
00:02:25,560 --> 00:02:29,189
De a levegőben ilyen
teljes mozgási szabadságot

23
00:02:29,280 --> 00:02:33,956
csak az egészen kicsi, szinte
súlytalan dolgok élveznek.

24
00:02:37,920 --> 00:02:40,354
Ezekből több van, mint gondolnánk:

25
00:02:40,640 --> 00:02:42,915
növények, állatok egyaránt.

26
00:02:57,880 --> 00:03:01,031
FÖLÖTTÜNK AZ ÉG

27
00:03:03,920 --> 00:03:06,832
A gravitáció tartja meg
a föld körül a felhőket,

28
00:03:06,920 --> 00:03:09,593
és a levegőt is, amelyben
lebegnek.

29
00:03:09,840 --> 00:03:13,594
A levegő nem tapintható,
láthatatlan, mindenütt ott van,

30
00:03:13,840 --> 00:03:17,116
így könnyű megfeledkezni arról,
hogy anyag.

31
00:03:17,440 --> 00:03:20,955
Pedig éppen a levegő anyagi
voltának köszönhetik a magvak,

32
00:03:21,040 --> 00:03:23,952
rovarok, madarak, emberek,
hogy a nehézségi erőt

33
00:03:24,040 --> 00:03:27,430
le tudják küzdeni,
és lebeghetnek a föld felett.

34
00:03:28,280 --> 00:03:30,794
A pitypang magvait felkapja
a légáramlat, és azok

35
00:03:30,880 --> 00:03:34,395
a levegő részecskéibe
kapaszkodva vitorláznak.

36
00:03:38,760 --> 00:03:41,638
Egy pihecsomó ugyanezen
az elven lebeg.

37
00:03:43,000 --> 00:03:47,790
A selyemkóró, a gyapjúsás, a füzike
és az aszat bolyhos pihével veszi

38
00:03:48,040 --> 00:03:54,115
körül a magot, s ez késlelteti
a földrehullást. Ezeket a szél

39
00:03:54,360 --> 00:03:59,388
akár több száz km-re is
elviheti az anyanövénytől.

40
00:04:11,200 --> 00:04:14,875
Az ilyen magvak eljutottak
az óceánok

41
00:04:15,120 --> 00:04:17,759
legtávolabbi szigeteire is.

42
00:04:19,240 --> 00:04:22,755
A virágpor oly kicsi,
hogy bolyhokra sincs szüksége:

43
00:04:23,720 --> 00:04:27,190
mikroszkopikus felületi érdessége
a levegőben tartja.

44
00:04:28,680 --> 00:04:33,470
A pöfeteggombából milliószámra
szanaszét repülő spórák még

45
00:04:33,680 --> 00:04:39,755
kisebbek, a legenyhébb sóhaj
szétteríti őket, mint a füstöt.

46
00:04:50,920 --> 00:04:53,514
A nyári mezőkön megjelenő
ökörnyál tulajdonképpen

47
00:04:53,800 --> 00:04:57,588
a bolyhos magvak elvének
megjelenése az állatvilágban.

48
00:04:59,080 --> 00:05:03,119
Az ökörnyálat ugyanis több ezer
apró pókocska szövi.

49
00:05:07,040 --> 00:05:10,191
Több pókfajta, alighogy kikel
a tojásból, azonnal kimegy

50
00:05:10,440 --> 00:05:14,592
egy fűszál hegyére,
vagy egy kavics szélére, és

51
00:05:14,840 --> 00:05:17,798
égnek emeli potrohát.

52
00:05:21,480 --> 00:05:26,429
Szövőszemölcséből ezután
finom pókselymet bocsát ki.

53
00:05:43,640 --> 00:05:46,632
Amikor a fonál elég hosszú,
belekap a szél,

54
00:05:46,840 --> 00:05:51,277
a pókocska pedig megfordul,
belakapaszkodik, és elrepül.

55
00:06:09,600 --> 00:06:14,435
Csak a legapróbb lények
dacolhatnak így a gravitációval.

56
00:06:16,440 --> 00:06:21,070
Sok mag, hiába bolyhos,
nehéz ahhoz, hogy a szél felkapja.

57
00:06:22,400 --> 00:06:26,996
Magasról azonban így is
kihasználhatják a gravitációt.

58
00:06:28,000 --> 00:06:32,118
A venezuelai őserdő óriásfáin
a magvak szárnyat növesztenek.

59
00:06:32,480 --> 00:06:35,950
A szárníforma és a súlyelosztás
olyan, hogy a mag

60
00:06:36,440 --> 00:06:39,273
pörögve hull a földre.

61
00:06:57,600 --> 00:07:02,469
Ez a lassított esés lehetőséget
ad az oldaláramlatoknak,

62
00:07:02,680 --> 00:07:06,229
hogy minél messzebb sodorják
a magot a fa tövétől.

63
00:07:12,240 --> 00:07:15,277
A pörgő szárny úgy működik,
mint a helikopter forgólapátja.

64
00:07:15,800 --> 00:07:20,555
Lefelé nyomást gyakorol,
maga fölött pedig ritkítja

65
00:07:20,640 --> 00:07:23,598
a levegőt, és csökkenti a nyomást.

66
00:07:23,680 --> 00:07:26,797
A mag így sokkal hosszabban
tartózkodhat a levegőben.

67
00:07:28,680 --> 00:07:31,513
A hegyi juhar levelei
ugyanígy vitorláznak.

68
00:07:39,200 --> 00:07:41,873
llyen siklórepülést állatok
is tudnak produkálni.

69
00:07:50,160 --> 00:07:52,628
A közép-amerikai
repülő levelibéka ujjai között

70
00:07:52,840 --> 00:07:56,037
feszülő hártya
ejtőernyőként szolgál.

71
00:07:57,960 --> 00:08:01,839
Egy magas ágról egyetlen
ugrással a másik fán terem.

72
00:08:11,800 --> 00:08:14,712
Délkelet-Ázsiában él
a lebenyes gekkó, amelynek

73
00:08:14,920 --> 00:08:17,514
nemcsak a lábán, hanem
a farkán és a testén is

74
00:08:17,600 --> 00:08:19,750
vannak ejtőernyő-lebenyei.

75
00:08:25,560 --> 00:08:29,189
Ugyanebben az erdőben, egy
másik gyíkfajta egy még nagyobb

76
00:08:29,440 --> 00:08:33,149
vitorlán siklik, amely megnyúlt
bordái között feszül.

77
00:08:39,760 --> 00:08:43,275
De a legjobb siklórepülő
a repülő mókus.

78
00:08:43,800 --> 00:08:47,634
Hatalmas bőrlebernyege igazi
ejtőernyőként funkcionál.

79
00:08:51,160 --> 00:08:55,756
Vízszintes repüléskor azonban
több is, mint egy ejtőernyő:

80
00:08:58,520 --> 00:09:01,910
eleje a légáramlatot kissé
felfelé téríti, amely

81
00:09:02,160 --> 00:09:06,392
a palást felett
nyomáscsökkenést okoz.

82
00:09:06,480 --> 00:09:09,358
Ugyanaz történik,
mint helikopter szárnyának, vagy

83
00:09:09,440 --> 00:09:12,079
a pörgő hegyijuhar-magnak
az esetében.

84
00:09:12,160 --> 00:09:16,358
Ez felhajtó erőt gyakorol,
és a mókus könnyedén lebeg.

85
00:09:33,800 --> 00:09:36,473
Ezek az állatok siklórepülők.

86
00:09:36,800 --> 00:09:41,590
Bizonyos mértékig a siklás
irányát is tudják befolyásolni.

87
00:09:41,800 --> 00:09:45,634
Egyikük sem tud azonban magától
a levegőbe emelkedni.

88
00:09:46,160 --> 00:09:49,709
Ehhez légáramlatra van szükségük.
Szerencsére

89
00:09:49,800 --> 00:09:53,509
Dél-Angliában gyakran van
fuvallat, amely bőségesen

90
00:09:53,600 --> 00:09:56,478
szállít mindenféle magvakat,
spórákat, vagy pókokat.

91
00:09:56,560 --> 00:09:59,472
Lent, a fűszálak magasságában
azonban nincs ilyen fuvallat.

92
00:09:59,560 --> 00:10:02,358
Az ott élő lényeknek,
ha fel akarnak emelkedni,

93
00:10:02,440 --> 00:10:05,352
a saját erejükre kell
támaszkodniuk.

94
00:10:09,600 --> 00:10:12,114
A legnehezebb pillanat,
a felszállás.

95
00:10:13,840 --> 00:10:17,515
A rovarnak puszta izomerejével
kell feltolnia magát.

96
00:10:19,480 --> 00:10:22,677
A lefelé csapkodó szárnyak
alatt nagyobb lesz

97
00:10:22,840 --> 00:10:26,355
a nyomás, mint felettük, így
...ha másként is, mint

98
00:10:26,600 --> 00:10:30,752
a repülő mókus esetében,
a csapkodás felhajtó ereje

99
00:10:30,960 --> 00:10:34,270
felszippantja a rovart a levegőbe.

100
00:10:40,920 --> 00:10:44,356
A nagyobb rovarok, mint például
a szöcske, egy erőteljes

101
00:10:44,440 --> 00:10:46,556
ugrással segítik a felszállást.

102
00:10:47,760 --> 00:10:50,672
A madarak még nagyobbak
és nehezebbek.

103
00:10:50,760 --> 00:10:54,878
Számukra is a felszállás a
leginkább energiaigényes momentum.

104
00:10:57,280 --> 00:11:00,875
lzmos lábaikat ők is szárnyaik
segítségére hívják:

105
00:11:01,400 --> 00:11:04,995
még a legelső lefelé irányuló
szárnycsapás előtt ugranak.

106
00:11:13,280 --> 00:11:17,432
Az igazi nagy madaraknak azonban
a felemelkedéshez fel kell

107
00:11:17,640 --> 00:11:21,679
gyorsítaniuk a légáramlatot
a szárnyaik felett.

108
00:11:21,920 --> 00:11:25,037
Ehhez előbb viszonylag nagy
sebességet kell generálniuk

109
00:11:25,200 --> 00:11:27,919
a vízen vagy a talajon...
miként a repülőgépeknek.

110
00:11:39,440 --> 00:11:43,638
A levegőben már egy teljesen
új közeg nyílik meg,

111
00:11:43,880 --> 00:11:47,350
amit a repülő állatok
teljességgel ki is aknáznak.

112
00:11:50,280 --> 00:11:52,999
A szitakötők a levegőben szerzik
a táplálékukat,

113
00:11:53,160 --> 00:11:55,720
ott párzanak, ott is verekednek.

114
00:11:56,040 --> 00:11:59,476
A hímek mintás szárnyaik
csapkodásával ijesztik el

115
00:11:59,680 --> 00:12:02,831
territóriumukról a betolakodókat.

116
00:12:18,800 --> 00:12:22,031
A dohányszender röptében
rakja le a tojásait,

117
00:12:22,440 --> 00:12:26,115
mert a virág nem bírná el,
ha rászállna.

118
00:12:35,560 --> 00:12:39,678
Röptében is táplálkozik:
szárnyait csapdossa, miközben

119
00:12:39,880 --> 00:12:43,190
csöves pödörnyelvével
szívja ki a nektárt.

120
00:12:45,000 --> 00:12:48,595
A világ egyik legkisebb madara,
a méhkolibri szárnya

121
00:12:48,680 --> 00:12:52,753
másodpercenként 80-at csap,
így a madár gyakorlatilag

122
00:12:52,840 --> 00:12:57,960
egyhelyben áll, mialatt szívja
a növény nedvét.

123
00:13:09,440 --> 00:13:12,273
A madarak szárnya fejlettebb,
mint a rovaroké.

124
00:13:12,480 --> 00:13:18,430
A tollak szorosan illeszkednek,
de lazán egymásra is csúsznak,

125
00:13:18,640 --> 00:13:22,030
így a madár változtatni tudja
a szárny alakját és nagyságát,

126
00:13:22,240 --> 00:13:25,357
miközben zavartalanul tereli
a levegőt.

127
00:13:25,720 --> 00:13:29,838
A lefelé csapáshoz széles
felületet tár ki, a felfelé

128
00:13:30,000 --> 00:13:33,231
csapáshoz összehúzza,
hogy kicsi legyen a légellenállás.

129
00:13:36,640 --> 00:13:40,349
Ez a vörösvércse a földhöz
képest mozdulatlan, ugyanis

130
00:13:40,520 --> 00:13:45,719
széllel szemben repül,
és szárnycsapásait pontosan

131
00:13:45,920 --> 00:13:47,990
a szél sebességéhez igazítja.

132
00:14:08,200 --> 00:14:11,590
A szárnyak feletti csökkent
légnyomás jele jól látható:

133
00:14:11,800 --> 00:14:15,998
a szívóhatás a kisebb
pehelytollakat megemeli.

134
00:14:20,440 --> 00:14:24,718
Az albatrosz is a szél ellen
vitorlázva emelkedik a magasba.

135
00:14:25,760 --> 00:14:29,275
A szárnyai felett átfújó szél
okozta nyomáscsökkenés

136
00:14:29,520 --> 00:14:32,080
az ő tollait is felborzolja.

137
00:14:38,760 --> 00:14:42,070
Amikor hosszan akar repülni
szél ellen, leereszkedik

138
00:14:42,280 --> 00:14:45,477
a víz közelébe, ahol
a hullámzás egyenetlenségei

139
00:14:45,560 --> 00:14:48,597
lefékezik
a szembe jövő légáramlatokat.

140
00:14:55,200 --> 00:14:58,237
Az albatroszok életük nagy részét
a levegőben töltik.

141
00:14:58,680 --> 00:15:02,355
Néha egy-egy percre leszállnak
a vízre táplálékért, és évente

142
00:15:02,560 --> 00:15:07,918
egyszer a költőhelyükre,
hogy találkozzanak a párjukkal.

143
00:15:08,680 --> 00:15:11,797
ltt elbűvölő násztánccal
üdvözlik egymást.

144
00:15:30,440 --> 00:15:33,989
Amikor a tenger felett siklanak,
nehéz megbecsülni,

145
00:15:34,120 --> 00:15:37,032
mekkorák is ezek
a pompás madarak.

146
00:15:37,240 --> 00:15:41,438
Csak a költőhelyükön, például itt,
Dél-Georgiában láthatjuk,

147
00:15:41,680 --> 00:15:46,595
milyen hatalmasak:
a kiterjesztett szárnytávolságuk

148
00:15:46,840 --> 00:15:52,437
a 3 métert is meghaladhatja:
ez rekord a madárvilágban.

149
00:15:54,480 --> 00:15:57,790
A hosszú, keskeny szárny
a legalkalmasabb a folyamatos

150
00:15:58,000 --> 00:16:01,754
vitorlázásra: ebben az
albatroszok verhetetlenek is.

151
00:16:02,000 --> 00:16:05,436
De ilyen szárnnyal nehéz gyorsan
verdesni a felszálláshoz,

152
00:16:05,680 --> 00:16:09,070
ezért az albatroszfajok többsége
sziklapárkányon fészkel,

153
00:16:09,280 --> 00:16:12,317
ahonnan egyszerűen
a levegőbe vetik magukat.

154
00:16:15,520 --> 00:16:19,035
A sziklafalakat szeretik
a vitorlázómadarak: a falba

155
00:16:19,280 --> 00:16:22,113
ütköző szél ugyanis felfelé tér ki,

156
00:16:22,200 --> 00:16:25,317
és egyszerűen rá lehet kapaszkodni.

157
00:16:31,680 --> 00:16:34,433
Ha lassabban szeretne repülni,
vagy nem akarja,

158
00:16:34,640 --> 00:16:37,552
hogy egy hirtelen légáramlat túl
messzire, vagy magasra vigye,

159
00:16:38,680 --> 00:16:41,717
farkát és úszóhártyás lábát
használja féknek,

160
00:16:41,920 --> 00:16:44,115
és összehúzza szárnyát,
hogy csökkentse

161
00:16:44,360 --> 00:16:46,669
a felhajtást szolgáló felületet.

162
00:16:47,360 --> 00:16:50,636
Az albatrosz ezzel a technikával
képes erőfeszítés nélkül siklani

163
00:16:50,840 --> 00:16:55,436
egész nap a szirtes partok felett,
az égi országutakon.

164
00:17:00,160 --> 00:17:03,118
A szárazföldi madarak hasonlóan
használják ki a légáramlatokat.

165
00:17:04,600 --> 00:17:08,354
Ez itt egy perui partszakasz,
amely napközben erősen felhevül,

166
00:17:09,280 --> 00:17:14,638
a meleg levegő felszáll,
és helyébe a tenger felől hideg,

167
00:17:15,360 --> 00:17:18,796
nedves levegő áramlik.

168
00:17:19,760 --> 00:17:23,594
Amint a hideg levegő nekiütközik
a sziklafalnak, felfelé kitér,

169
00:17:23,880 --> 00:17:27,031
a felszálló madaraknak pedig
éppen erre van szükségük.

170
00:17:29,320 --> 00:17:30,639
A kondorkeselyű...

171
00:17:30,840 --> 00:17:33,593
az egyik legsúlyosabb
testű repülő madár.

172
00:17:35,480 --> 00:17:39,029
Mégis oly tökéletesen repül,
hogy képes órákon át siklani

173
00:17:39,120 --> 00:17:42,351
szinte egyetlen
szárnycsapás nélkül,

174
00:17:43,080 --> 00:17:46,550
kizárólag a sziklán megtörő
légáramlatok segítségével.

175
00:18:19,760 --> 00:18:22,718
Másvalami is tud felszálló
légoszlopot produkálni:

176
00:18:23,360 --> 00:18:24,395
a hő!

177
00:18:24,720 --> 00:18:28,713
Amikor begyújtjuk az égőket,
a felszálló meleg légoszlopok

178
00:18:28,840 --> 00:18:33,516
fel fogják emelni ezt a ballont
és ezt a kosarat, velünk együtt.

179
00:19:13,200 --> 00:19:17,830
A hatalmas Szerengeti-síkság
felett repülünk, Afrikában.

180
00:19:44,560 --> 00:19:47,518
Kb. 30 méter magasan vagyunk,
és egyedül a forró levegő

181
00:19:47,680 --> 00:19:51,958
tart fenn minket. De nemcsak
a gázégők hoznak létre

182
00:19:52,320 --> 00:19:55,995
felszálló levegőt:
a Nap ugyanezt teszi.

183
00:19:56,320 --> 00:19:59,437
Napkeltétől melegíti a földet,
amely erre

184
00:19:59,680 --> 00:20:03,434
különbözőképpen reagál.
Van, ahol elnyeli a hőt,

185
00:20:03,720 --> 00:20:07,918
máshol, például a füves lejtőkön
és a sziklákon visszaveri.

186
00:20:08,000 --> 00:20:11,356
Ez hozza létre
a felszálló meleg légáramlatot,

187
00:20:11,440 --> 00:20:12,793
más néven termiket.

188
00:20:13,040 --> 00:20:16,510
Ezek a nagy madarak odalent
éppen erre várnak.

189
00:20:17,200 --> 00:20:20,590
Közelebbről látni,
hogy karvalykeselyűk.

190
00:20:21,120 --> 00:20:23,350
Nagytestű madarak, nagy a szárnyuk,

191
00:20:23,520 --> 00:20:26,512
és azt bizony igen fárasztó
mozgatni.

192
00:20:26,720 --> 00:20:29,678
A keselyű feleslegesen nem is
mozgatja.

193
00:20:29,920 --> 00:20:33,629
llyen korán reggel nem is
próbál meg csapkodással

194
00:20:33,840 --> 00:20:38,675
magasra emelkedni:
csak átsiklik egyik fáról a másikra.

195
00:20:38,920 --> 00:20:42,549
Várja, hogy melegedjen a föld,
és megjelenjenek a termikek.

196
00:21:08,560 --> 00:21:12,155
Mi addig felszállunk
a saját gyártmányú termikünkkel.

197
00:21:17,800 --> 00:21:20,837
Ez a madár követ minket.
A sziklaszirt melegszik, és

198
00:21:20,920 --> 00:21:23,912
valószínűleg előállította már
a könnyed repüléshez

199
00:21:24,000 --> 00:21:25,672
szükséges termiket.

200
00:22:18,280 --> 00:22:21,875
Lassan az összes keselyű
a levegőbe emelkedik, hogy

201
00:22:22,000 --> 00:22:26,630
a nagy magasságban elfoglalja
lebegő figyelőállását, ahonnan

202
00:22:27,080 --> 00:22:30,197
zavartalanul kémlelheti
a lenti síkságot.

203
00:22:30,480 --> 00:22:32,869
Nagyjából ugyanazt látják,
mint mi, a kosárból,

204
00:22:33,560 --> 00:22:36,870
csak ez számukra izgalmasabb
látvány:

205
00:22:37,280 --> 00:22:40,511
egy hatalmas,
patákon vonuló hústömeg.

206
00:22:43,040 --> 00:22:44,519
Gnúcsorda.

207
00:22:52,280 --> 00:22:55,750
Éjjel, vagy hajnalban bizonyára
zsákmányt ejtettek a közelben

208
00:22:56,000 --> 00:22:58,560
az oroszlánok, hiénák,
vagy a vadkutyák.

209
00:23:01,160 --> 00:23:04,630
A magasban köröző keselyűk
akár több száz méterről is

210
00:23:04,800 --> 00:23:07,439
észreveszik a prédát,
vagy a többi madár viselkedéséből

211
00:23:07,600 --> 00:23:09,670
következtetnek a dög helyére.

212
00:23:10,520 --> 00:23:13,910
Ha biztos az azonosítás,
tüstént lesiklanak.

213
00:23:15,080 --> 00:23:18,516
Tucatszámra lepik el
a gnútetemet, amelynek

214
00:23:18,600 --> 00:23:21,751
a széttépése
így nem is tart sokáig.

215
00:23:45,320 --> 00:23:49,438
A közepes méretű fehérhátú,
és karvalykeselyűk között feltűnik

216
00:23:49,680 --> 00:23:54,390
a füleskeselyű is. A legnagyobb
afrikai dögevő madár.

217
00:24:04,640 --> 00:24:07,473
A jóllakott madarak
nem repülnek messzire:

218
00:24:08,040 --> 00:24:11,396
egy közeli fán pihennek,
és várják a másnapot, amikor

219
00:24:11,600 --> 00:24:15,195
egy újabb termikkel ismét
a magasba emelkedhetnek.

220
00:24:24,720 --> 00:24:28,315
A dögmaradékon azonban még
mindig maradt hasznosítanivaló.

221
00:24:32,360 --> 00:24:35,272
Az afrikai hegyek között is
honos az európai és ázsiai

222
00:24:35,520 --> 00:24:39,877
vidékek különleges étrenden
élő madara: a saskeselyű.

223
00:24:45,600 --> 00:24:50,355
Hihetetlen, de nemcsak a velőt,
hanem a csontokat is megeszi.

224
00:24:51,400 --> 00:24:54,233
Ehhez azonban különleges
technikára van szüksége.

225
00:24:55,880 --> 00:24:58,838
A csontokat először egy több madár
által közösen használt

226
00:24:59,040 --> 00:25:04,160
műhelyhez, a szirt tetején
álló csupasz sziklákhoz hordja.

227
00:25:05,480 --> 00:25:10,838
Karmai közt a nehéz csonttal
a szirttetőről könnyedén

228
00:25:11,000 --> 00:25:13,116
emelkedik a levegőbe.

229
00:25:24,600 --> 00:25:27,068
De még magasabbra kell
emelkednie...

230
00:25:29,320 --> 00:25:33,313
Meg is látjuk mindjárt,
miért választotta a kopasz sziklát:

231
00:25:36,800 --> 00:25:40,156
azért, hogy a leejtett csont
eltörjön.

232
00:25:43,800 --> 00:25:46,155
De nem minden próbálkozás sikeres.

233
00:26:39,280 --> 00:26:42,829
A fehérnyakú pajzsos varjak is
gyakran ott ólálkodnak.

234
00:27:12,600 --> 00:27:16,673
lgyekeznek eltanulni
a technikát, de ez lassan megy:

235
00:27:16,920 --> 00:27:20,515
a csontot még gyakran fűre ejtik,
ahol nem törik össze.

236
00:27:22,440 --> 00:27:26,831
A saskeselyű megeszi a hegyes
szilánkokra tört csontokat is.

237
00:27:33,240 --> 00:27:36,789
Más madarak másként használják ki
a gravitációt:

238
00:27:36,880 --> 00:27:40,270
nem az élelmet,
hanem magukat vetik le a magasból.

239
00:27:40,360 --> 00:27:44,433
A fekete-fehér halkapó lebegve
figyeli lent a víz felszínét.

240
00:27:56,560 --> 00:27:59,597
A csérek olyan sebességgel
buknak alá, hogy a víz alatt

241
00:27:59,680 --> 00:28:01,477
1 méterre lévő halat is elkapják.

242
00:28:01,840 --> 00:28:05,389
Szárnyukat csak közvetlenül
a vízbeérés előtt húzzák be.

243
00:28:30,360 --> 00:28:32,794
A szulák ugyanilyen technikát
alkalmaznak.

244
00:28:32,880 --> 00:28:37,078
A költési időszak előtt nagy
csapatokban járnak halászni,

245
00:28:37,160 --> 00:28:40,152
és amikor nagyobb halrajra
bukkannak,

246
00:28:40,240 --> 00:28:44,870
pusztító légitámadást
hajtanak végre.

247
00:29:06,600 --> 00:29:10,229
A zuhanóbombázás bajnoka
azonban a vándorsólyom,

248
00:29:10,440 --> 00:29:13,591
amelynek sebessége
a 130 km/h-t is elérheti.

249
00:29:17,040 --> 00:29:20,749
Minden madárnál magasabban
végzi őrjáratát az égen, és ha

250
00:29:21,000 --> 00:29:26,836
kiszemelte áldozatát, behúzott
szárnnyal, csak farkával

251
00:29:27,080 --> 00:29:28,957
kormányozva zuhan felé.

252
00:30:26,360 --> 00:30:29,830
A cél közelében
karmait előrenyújtja, és beméri

253
00:30:29,920 --> 00:30:32,832
az utolsó célkiigazítást.

254
00:30:46,640 --> 00:30:49,712
A gyöngybagoly, éjszakai vadász.

255
00:30:50,000 --> 00:30:53,037
A baglyok fegyvere nem
a sebesség, hanem

256
00:30:53,120 --> 00:30:55,395
a csendes megközelítés.

257
00:30:57,920 --> 00:31:01,435
Evezőtolluk vége ugyanis olyan puha,
hogy semmilyen

258
00:31:01,520 --> 00:31:05,752
zajt sem csap, ráadásul a nagy
szárnyukkal nem kell erősen

259
00:31:06,080 --> 00:31:11,598
csapkodniuk: csendesen
cikázhatnak a fák között.

260
00:31:18,160 --> 00:31:21,232
Bár a vadászterületük sötét,
érzékeny szemük felfedezi

261
00:31:21,440 --> 00:31:26,514
a zsákmányt. Halk repülésük
alatt ráadásul könnyen

262
00:31:26,760 --> 00:31:31,231
meghallják a kisebb rágcsálók
neszezését vagy cincogását.

263
00:31:33,160 --> 00:31:36,630
De legsötétebb éjszakákon
a bagoly sem lát.

264
00:31:36,920 --> 00:31:39,388
llyenkor nem is indul útnak.

265
00:31:39,480 --> 00:31:41,596
Az ilyen éjszaka a denevéreké.

266
00:31:43,680 --> 00:31:47,070
Ezek az állatok látás nélkül is
képesek tájékozódni.

267
00:31:47,360 --> 00:31:51,319
Ultrahangokat bocsátanak ki,
és azok visszaverődéséből

268
00:31:51,520 --> 00:31:53,431
mérik be az útvonalukat.

269
00:32:09,920 --> 00:32:14,357
Olyan pontosan dolgoznak,
hogy röptében elkapják a molyt.

270
00:32:48,120 --> 00:32:51,351
A denevérekről tudjuk, hogy
magas frekvenciájú hangokat

271
00:32:51,520 --> 00:32:55,308
alkalmaznak. Van azonban
néhány madárfaj is,

272
00:32:55,560 --> 00:32:58,791
amely hasonló technikákat
fejlesztett ki.

273
00:33:00,800 --> 00:33:04,315
Egyiküknek ez a venezuelai
barlang az otthona.

274
00:33:15,800 --> 00:33:19,475
A körülöttem repkedő
madarak szuszókok.

275
00:33:19,880 --> 00:33:24,874
A zaj, amit most kibocsátanak,
nem tájékozódásra szolgál.

276
00:33:25,040 --> 00:33:29,397
Ez a pánik hangja, a lámpa fénye
ugyanis megrémisztette őket.

277
00:33:29,600 --> 00:33:35,038
Egy vörös fényszűrőt teszek rá,
úgy kevésbé lesz irritáló.

278
00:33:35,520 --> 00:33:39,115
Egy különleges, elektronikus
kép-intenziváló segítségével

279
00:33:39,360 --> 00:33:42,113
mégis meg fogjuk tudni
figyelni őket.

280
00:33:47,120 --> 00:33:51,193
A galamb nagyságú madarak
a lappantyúk rokonai.

281
00:33:51,480 --> 00:33:56,873
Fészküket ürülékből
és öklendezett táplálékból rakják.

282
00:33:58,800 --> 00:34:02,952
A vészhangok elültek, s ezek már
a tájékozódó csattogások.

283
00:34:04,120 --> 00:34:08,272
Alacsonyabb rezgésszámúak,
mint a denevérek ultrahangja, és bár

284
00:34:08,440 --> 00:34:11,318
messzebbre hallatszik,
sokkal pontatlanabb annál.

285
00:34:11,400 --> 00:34:14,437
Egy téglánál kisebb tárgyat
nemigen tudnak vele felismerni,

286
00:34:14,720 --> 00:34:17,632
de ez elég ahhoz, hogy
ne ütközzenek a barlang falához,

287
00:34:17,840 --> 00:34:19,114
és egymáshoz.

288
00:34:38,840 --> 00:34:42,355
Kedvenc eledelük egy olajpálma
gyümölcse, amelynek ragacsos

289
00:34:42,520 --> 00:34:45,432
magvai elborítják a barlang talaját.

290
00:34:45,640 --> 00:34:49,792
Sokuk ki is csírázik,
bár a sötétségben, klorofill híján

291
00:34:50,000 --> 00:34:53,390
a színtelen magoncok
hamarosan elpusztulnak.

292
00:34:53,960 --> 00:34:57,873
A gyümölcs túl kicsi ahhoz,
hogy a hang alapján megtalálhatnák,

293
00:34:57,960 --> 00:35:02,988
de kint, a holdvilágos erdőben
a madarak már látnak eleget.

294
00:35:08,800 --> 00:35:12,349
A levegő birtoklása és a kitartó
repülés képessége a madarakat

295
00:35:12,560 --> 00:35:15,597
a legnagyobb utazókká avatta.

296
00:35:18,640 --> 00:35:22,315
Panama felett minden év
októberében és novemberében

297
00:35:22,560 --> 00:35:24,790
nagy a légiforgalom.

298
00:35:24,880 --> 00:35:29,908
Ölyvek, pulykakeselyűk repülnek
délre a közelgő észak-amerikai

299
00:35:30,000 --> 00:35:35,074
tél elől. Ahogy a nap melegszik,
rátalálnak a termikekre, és

300
00:35:35,560 --> 00:35:41,954
kellő magasságon, kényelmesen
tudnak repülni tovább.

301
00:35:48,480 --> 00:35:51,040
A hosszú utazásokhoz
sok üzemanyag kell.

302
00:35:51,280 --> 00:35:54,795
A nagy testű madarak ezt
a testszövetükből nyerik.

303
00:35:56,720 --> 00:36:01,840
De Panamától északnyugatra,
Észak-Amerika antlanti partján

304
00:36:02,240 --> 00:36:07,314
kisebb gázlómadarak, partfutók,
víztaposók is útra készülődnek.

305
00:36:08,480 --> 00:36:11,392
Nekik a hosszú út előtt
zsírtartalékot kell felhalmozni.

306
00:36:11,680 --> 00:36:16,390
A Fundy-öböl vizeiben,
bőségesen találnak táplálékot.

307
00:36:40,720 --> 00:36:44,952
Néhány nap alatt az apró
madarak másfélszeresére

308
00:36:45,200 --> 00:36:50,194
növelik súlyukat. Erre szükségük
is van, mert a nyílt óceánon

309
00:36:50,400 --> 00:36:54,678
kelnek át, és napokig nem fognak
tudni táplálkozni.

310
00:37:14,920 --> 00:37:18,549
Az Atlanti-óceán túloldalán is
elsősorban észak-dél irányúak

311
00:37:18,760 --> 00:37:20,398
a vándorlási útvonalak.

312
00:37:20,640 --> 00:37:24,155
A madarak igyekeznek követni
a számukra megfelelő évszakot.

313
00:37:25,720 --> 00:37:29,554
Skandináviából minden évben
nagy madárrajok indulnak délnek.

314
00:37:30,640 --> 00:37:33,473
A szárazföldi madarak inkább
föld felett szeretnek repülni,

315
00:37:34,760 --> 00:37:39,629
ezért sűrű rajok gyülekeznek
a Svédország és Dánia közti

316
00:37:39,720 --> 00:37:42,837
szorosnál, hogy ott keljenek át
Dél-Európa felé.

317
00:37:45,120 --> 00:37:48,078
A kis madarak csapatokban
repülnek a víz közelében.

318
00:37:57,840 --> 00:38:01,389
A gatyásölyvek a keringés
és siklórepülés mesterei.

319
00:38:01,640 --> 00:38:03,676
A felszálló termikekkel
olyan magasra emelkednek,

320
00:38:03,880 --> 00:38:08,192
hogy aztán az egész távot
siklórepüléssel teszik meg.

321
00:38:10,680 --> 00:38:16,038
A vörösnyakú ludak a nyarat
Nyugat-Szibéria tundráin töltik.

322
00:38:16,920 --> 00:38:19,070
Ősszel ők is délre költöznek.

323
00:38:33,320 --> 00:38:36,232
Az ő útjuk kizárólag
szárazföld felett vezet,

324
00:38:36,440 --> 00:38:39,159
ezért éjszakánként megpihenhetnek.

325
00:38:57,440 --> 00:39:01,752
Néhány heti út után elérik
telelőhelyüket a Kaszpi-tenger

326
00:39:02,080 --> 00:39:06,358
déli vidékén, vagy
a Duna-delta mocsaraiban.

327
00:39:11,640 --> 00:39:15,997
Nemcsak a madarak tesznek
ilyen hatalmas utazásokat:

328
00:39:16,520 --> 00:39:21,435
hihetetlen, de kicsiny, törékeny
rovarok is képesek a madarakéhoz

329
00:39:21,720 --> 00:39:27,113
hasonló, transzkontinentális
repülésekre.

330
00:39:30,080 --> 00:39:33,595
Térjünk vissza Dél-Amerikába:
Mexikó egyik magaslati

331
00:39:33,680 --> 00:39:36,797
völgyében néhány kiválasztott
fa ágán százezerszám csüngenek

332
00:39:36,880 --> 00:39:39,110
a pompás Danaisz-lepkék.

333
00:39:45,680 --> 00:39:48,319
A lepkék ősszel keltek ki
Észak-Amerika erdeiben, és

334
00:39:48,520 --> 00:39:51,478
3000 km-t repültek idáig,
hogy átteleljenek.

335
00:39:52,080 --> 00:39:55,197
Nem táplálkoznak itt,
de legalább elkerülik

336
00:39:55,280 --> 00:39:59,319
az északi fagyokat.
Tavasszal visszaindulnak.

337
00:39:59,600 --> 00:40:01,989
Naponta 15 km-t repülnek.

338
00:40:02,200 --> 00:40:05,112
Az úton táplálkoznak,
párzanak, petéznek,

339
00:40:05,200 --> 00:40:09,398
de csak kevesen érik meg,
hogy visszajussanak szülőhelyükre.

340
00:40:12,840 --> 00:40:15,877
A földet tehát behálózzák
a vándorló állatok útvonalai.

341
00:40:16,320 --> 00:40:19,790
A két Amerika között mindegyik
áthalad Panamán, csak

342
00:40:20,000 --> 00:40:22,468
néhány vakmerő állat szeli át
a Karib-tengert.

343
00:40:23,080 --> 00:40:26,231
A föld túlsó felén nagyobb
kiterjedésű a szárazföld, így

344
00:40:26,320 --> 00:40:29,392
a madarak és rovarok több
útvonal között válogathatnak.

345
00:40:29,480 --> 00:40:33,075
Mehetnek észak-dél felé, de Ázsia és
Afrika közt kelet-nyugati irányban is.

346
00:40:34,920 --> 00:40:39,835
Útvonaluk lehet több ezer km hosszú,
de a légréteg, amelyben

347
00:40:40,040 --> 00:40:43,476
utaznak, mindössze alig
10 km vastagságú.

348
00:40:44,120 --> 00:40:47,749
A légkört alkotó gázok
nagyritkán láthatóvá válnak.

349
00:40:48,000 --> 00:40:51,549
A Föld mágneses tere szubatomi
részecskéket vonz a sarkok felé,

350
00:40:51,800 --> 00:40:56,476
s ezek a molekulákba ütközve
gerjesztik a légköri gázokat.

351
00:40:57,520 --> 00:41:00,637
Ez a látvány az égbolton
a sarki fény.

352
00:41:04,160 --> 00:41:06,674
A légkörben nemcsak gázok vannak.

353
00:41:07,160 --> 00:41:10,072
Néha ennek szemmel látható
jelei is vannak:

354
00:41:11,440 --> 00:41:14,034
az alsó légrétegekben finom
porszemcsék lebegnek.

355
00:41:14,200 --> 00:41:17,033
Hajnalban és alkonyatkor,
amikor a napsugarak szöge ferde,

356
00:41:17,320 --> 00:41:20,710
fehér fényük a szóródás miatt
vörösre változik.

357
00:41:21,600 --> 00:41:24,831
A vízcseppek, mint a prizma,
felbontják a fehér fényt,

358
00:41:25,040 --> 00:41:27,679
és szivárványt képeznek.

359
00:41:28,160 --> 00:41:31,118
Így viselkednek a magasban
az apró jégkristályok is.

360
00:41:34,280 --> 00:41:37,352
A földtől távolodva a légkör
egyre ritkább,

361
00:41:37,600 --> 00:41:40,433
a hőmérséklet egyre alacsonyabb.

362
00:41:52,960 --> 00:41:56,839
A magaslati léggömbünknek jóval
nagyobbnak kell lennie annál,

363
00:41:56,920 --> 00:42:00,196
amit Afrikában használtunk,
hiszen az emelőhatáshoz

364
00:42:00,280 --> 00:42:03,431
a ritkább levegőből nagyobb
térfogatra van szükségünk.

365
00:42:04,640 --> 00:42:07,791
Egy bedugaszolt gumiballont
hoztunk magunkkal, hogy

366
00:42:08,000 --> 00:42:10,468
érzékeltessük a légnyomás
változásait.

367
00:42:19,240 --> 00:42:24,030
2600 méter magasan vagyunk,
s az ember azt hinné, hogy

368
00:42:24,280 --> 00:42:27,033
ilyen magasan már nem jár élőlény.

369
00:42:27,280 --> 00:42:29,669
Kivéve néhány
nyakas embert, persze.

370
00:42:30,080 --> 00:42:35,313
De ez nem így van. Néhány apró
élőlényt egészen idáig

371
00:42:35,520 --> 00:42:38,114
fel tud repíteni a felszínről
induló légáramlat.

372
00:42:38,720 --> 00:42:42,633
Néhányat megpróbálunk befogni

373
00:42:42,800 --> 00:42:45,712
ezzel a furcsa szerkezettel.

374
00:42:46,120 --> 00:42:49,908
A belsejében egy ventillátor forog,
és beszívja a levegőt,

375
00:42:50,080 --> 00:42:52,719
ha itt bekapcsoljuk.

376
00:42:54,120 --> 00:42:56,315
Leeresztem, és lássuk, mit fogunk.

377
00:43:05,320 --> 00:43:08,118
Most még magasabbra emelkedünk.

378
00:43:08,360 --> 00:43:13,514
Ott már nagyon hideg van,
és igencsak elkell a meleg öltözék.

379
00:43:15,160 --> 00:43:22,396
A levegő is egyre ritkább, ezért
szükség lesz oxigénmaszkra is.

380
00:43:52,200 --> 00:43:57,957
Magasságunkat az is jelzi, hogy
a ráncos ballonunk kisimult,

381
00:43:58,200 --> 00:44:04,548
felfúvódott, vagyis a külső
légnyomás lényegesen kisebb.

382
00:44:13,720 --> 00:44:17,759
Mindjárt elérjük
a 6500 méteres magasságot.

383
00:44:19,240 --> 00:44:23,677
A felhőbe burkolózó föld
már igen távol van.

384
00:44:26,200 --> 00:44:33,436
Már közel a földi élettér
külső határa. Nagyon hideg van,

385
00:44:34,600 --> 00:44:39,958
és oxigénmaszk nélkül
beszélni sem tudnék.

386
00:44:40,400 --> 00:44:44,951
A körülmények tehát sokkal
zordabbak, mint az ember

387
00:44:45,320 --> 00:44:49,598
a kényelmes repülőgépből
kinézve gondolná.

388
00:44:53,120 --> 00:44:54,917
De nézzük...

389
00:44:55,200 --> 00:44:57,760
mit fogtunk...

390
00:44:59,040 --> 00:45:01,031
a szerkentyűnkkel.

391
00:45:04,720 --> 00:45:06,199
Kapcsoljuk ki...

392
00:45:12,160 --> 00:45:14,071
és vegyük le...

393
00:45:25,160 --> 00:45:29,915
Az biztos, hogy semmi
nagyobb dolgot nem fogtunk.

394
00:45:32,640 --> 00:45:37,509
De ha megvizsgáljuk ezt
a vásznat mikroszkóp alatt,

395
00:45:37,800 --> 00:45:45,229
pollenszemeket és spórákat
bizonyára látni fogunk rajta.

396
00:45:47,000 --> 00:45:50,515
De nagyobb lényeket is találtak
ilyen magasságban, és ebben

397
00:45:50,600 --> 00:45:53,512
a fiolában van is közülük néhány.

398
00:45:57,240 --> 00:46:02,360
Kiöntöm a tartalmát,
hogy jobban szemügyre vehessük.

399
00:46:09,160 --> 00:46:14,996
Pici pókok, amelyeket idáig
sodort fel a szél a fonalukkal.

400
00:46:16,560 --> 00:46:18,471
Szárnyas levéltetvek.

401
00:46:19,640 --> 00:46:23,189
Ebben a magasságban
félig megkerülhetik a földet.

402
00:46:23,480 --> 00:46:28,554
Keményre vannak fagyva,
de földközelbe érve

403
00:46:28,800 --> 00:46:30,791
fel fognak éledni.

404
00:46:31,320 --> 00:46:38,510
De itt már igazán közel vagyunk
a földi bioszféra határához.

405
00:46:39,000 --> 00:46:42,390
Minden lényeges változás ebben
a földet övező 8-10 km-es

406
00:46:42,680 --> 00:46:45,069
burokban történik.

407
00:46:48,120 --> 00:46:53,558
A legfontosabb:
itt alakul az időjárás is.

408
00:46:55,360 --> 00:46:59,273
A tenger és a tavak felületéről
a nap hatására víz párolog.

409
00:46:59,520 --> 00:47:02,318
A növények is párologtatnak.

410
00:47:02,480 --> 00:47:06,075
A vízmolekulák felemelkednek
a magasba, ott lehűlnek,

411
00:47:06,160 --> 00:47:08,958
lecsapódnak, és a cseppek
felhőkké állnak össze.

412
00:47:09,040 --> 00:47:12,555
A felhőket viszi a szél,
szétfoszlanak, újra összeállnak.

413
00:47:33,960 --> 00:47:40,229
A Mount Everest nincs 9000 méter,
mégis ritkán jut fölé felhő.

414
00:47:42,880 --> 00:47:47,431
A Föld forgása hatalmas
örvényeket kavar a légkörben.

415
00:47:47,760 --> 00:47:51,514
Ha az örvény felerősödik,
hurrikán jön létre.

416
00:47:51,840 --> 00:47:57,710
Egy műhold felvételeket
készített egy hatalmas vihar

417
00:47:57,800 --> 00:48:01,509
kialakulásáról és lefolyásáról,
úgy, hogy 15 napon át

418
00:48:01,600 --> 00:48:03,511
óránként egyet exponált.

419
00:48:07,600 --> 00:48:11,878
Brazíliától keletre
hurrikán van kialakulóban.

420
00:48:13,520 --> 00:48:17,274
A forgószél nyugat felé tart,
a Karib-tengeren keresztül.

421
00:48:22,080 --> 00:48:24,514
Később északra,
Florida felé fordul.

422
00:48:25,040 --> 00:48:28,476
Eközben az Észak-Amerika
felől áradó légtömegek

423
00:48:28,640 --> 00:48:33,316
az Atlanti-óceán felett viharos
tempóban Európa felé tartanak.

424
00:48:40,960 --> 00:48:44,919
További komplikációkat tud okozni,
ha a napsütés

425
00:48:45,120 --> 00:48:49,238
a nedvességgel telt levegőben
termikeket hoz létre.

426
00:48:49,480 --> 00:48:53,598
A meleg levegő nagy sebességgel
viszi fel a felhőket.

427
00:48:55,640 --> 00:48:58,996
A vízmolekulák lecsapódnak
a felhőben, és egyre nagyobb

428
00:48:59,280 --> 00:49:03,114
cseppeket alkotnak.
Az emelkedő levegő azonban

429
00:49:03,280 --> 00:49:06,033
visszatartja a nehéz cseppeket.

430
00:49:08,080 --> 00:49:11,755
Végül a cseppek már akkorák,
hogy nem maradhatnak fenn,

431
00:49:11,840 --> 00:49:14,798
és heves záporként hullanak
a talajra.

432
00:49:15,000 --> 00:49:18,231
A felfelé tartó gáz és vízgőz
molekulái

433
00:49:18,320 --> 00:49:22,916
elektromosan feltöltődnek,
és végül kisülnek.

434
00:49:27,240 --> 00:49:30,516
Ha a vízcseppeket a meleg
áramlás elég magasra emeli,

435
00:49:30,720 --> 00:49:34,554
megfagynak, és jégeső formában
hullanak le a földre.

436
00:49:52,840 --> 00:49:57,391
Ha nagy a vihar, a jégfelhő
többször emelkedik és süllyed.

437
00:49:57,600 --> 00:50:03,232
A jégképződés lassú a felhő alján,
a jég ezért átlátszó, fekete.

438
00:50:03,480 --> 00:50:07,712
Fent viszont gyors a fagyás,
a jég légzárványokat

439
00:50:07,920 --> 00:50:10,275
tartalmaz, ezért fehér.

440
00:50:10,640 --> 00:50:14,076
Az igazi nagy jégszemcsék
többrétegűek, mint a hagyma,

441
00:50:14,280 --> 00:50:17,078
és lehet bennük fekete
és fehér réteg is.

442
00:50:33,800 --> 00:50:37,873
A nagy jégdarabok gyakran
óriási vihar közeledtét jelzik.

443
00:50:42,280 --> 00:50:46,432
llyenkor az erős,
nagy magasságban fúvó, viharos szél

444
00:50:46,720 --> 00:50:52,431
vákuumosan felszívhatja az alsó
légréteget, ami spirálmozgást

445
00:50:52,720 --> 00:50:57,589
indít el. Ha a konvergáló szelek
elég erősek, a spirál közepén

446
00:50:57,840 --> 00:51:02,834
lévő szívótölcsér
a talaj szintjéig leérhet.

447
00:51:04,040 --> 00:51:05,792
Ez a tornádó.

448
00:51:37,840 --> 00:51:42,550
A szél 500 km/h-s sebességgel
söpör végig, letépi a tetőket,

449
00:51:42,800 --> 00:51:46,759
elsodorja az állatokat,
kitépi a fákat, olykor még

450
00:51:47,120 --> 00:51:51,318
embereket is magasba emel,
és földhözvág.

451
00:51:52,400 --> 00:51:56,154
A szívótölcsér aljának átmérője
ritkán haladja meg az 500 métert,

452
00:51:56,360 --> 00:52:01,275
de ezen a körön belül a földet
a legrombolóbb erő korbácsolja.

453
00:52:35,480 --> 00:52:39,234
Az ilyen viharok hoznak ugyan
halált és pusztulást,

454
00:52:39,520 --> 00:52:41,317
mégis az életet jelenthetik.

455
00:52:41,560 --> 00:52:45,633
Mert a lezúduló eső sómentes
édesvíz, amit a nap

456
00:52:45,920 --> 00:52:51,233
a tengervízből desztillált,
És a földön minden élőlénynek

457
00:52:51,720 --> 00:52:54,837
erre van szüksége.

458
00:52:55,240 --> 00:52:59,597
És amikor ez a víz folyókat
és tavakat alkot,

459
00:52:59,840 --> 00:53:04,072
közösségeket, sajátos növény,
és állatvilágot táplál.

460
00:53:04,560 --> 00:53:09,031
Következő epizódunkban ezeket
fogjuk megvizsgálni.